Seite 155 [155]
OCR
154 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége A gazdasági életnek már 1929 ősze óta tartó depressziója tudvalevőleg 1931 dereka után rövid idővel alakult át Magyarországon akut válsággá; az átalakulás a magyar kormány által 1931. június 14-én elrendelt bankzárlattal, tehát a pénzintézeti élethez szorosan hozzátartozó eseménnyel jutott nyilvánosan kifejezésre." A megállapítás Szigeti Gyula A gazdasági válság Budapest életében című kötetéből származik, melyben a termelés, a kereskedelem, a költségvetés, valamint a , szociális és népmozgalmi vonatkozású életjelenségek" statisztikai adatait elemzi. Az ipar különböző ágainak 1928-tól megadott, általában csökkenő termelési és foglalkoztatottsági adatsorai mellől a , színházi ipar" működéséről tanúskodó számok hiányoznak. Mégis abból a feltételezésből indulok ki, hogy a válság tünetei: az áresés és a keresletcsökkenés, a munkanélküliség növekedése, a munkásság, valamint az állami- és a magánalkalmazottak fizetésének többszöri leszállítása negatívan hatott a magánszínházak látogatottságára, így jövedelmezőségükre, majd ennek következtében foglalkoztatáspolitikájukra. Színház és ipar összekapcsolása azért releváns itt, mert a BSZSZ-tag magánszínházak profittermelő célúak voltak. Időnként jelentős művészi értékű produkciók is születtek bennük, utalhatunk például a Bárdos Artúr rendező által vezetett Belvárosi Színházra, vagy a korabeli magyar- és nemzetközi drámairodalomból válogató Vígszínházra. Szubvenció híján azonban a bérlő-igazgatóknak elsősorban a befogadók elváráshorizontjához kellett igazodniuk. Ügyelve arra, hogy az átlagbevétel az előadások esetén nagyobb legyen az átlagköltségnél. Az amúgy sem túl széles pesti színházba járó réteg fizetőképessége a válság hatására visszaesett. Az élőmunkaigényes, szolgáltatás jellegű színházi előadások esetén pedig legalább 6590-os látogatottság és bizonyos hosszúságú előadásszéria szükségeltetik ahhoz, hogy egy produkció létrehozásába (próba, díszlet, jelmez, rendezés, szerzői jogdíj stb.) befektetett mr tőke, plusz az egyes előadások előállításának költsége megtérüljön." A színigazgatók és színészek közti érdekegyeztetés mechanizmusa Az 1918-ben alakult BSZSZ igazgató vagy bérlő tagjai egymásnak is versenytársai voltak. Vállalkozásaikat bizonnyal erősebben érintették az 1929 végé5 — Szigeti Gyula: A gazdasági válság Budapest életében. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1940, Statisztikai közlemények 76, 106. § Janossy Daniel: Közpenz a kulturara. Elvi alap es a hazai színjátszás példája, 28. http://szinigazdasag.hu/images/TANULMNY_kultra_s_sznhz.pdf (Utolsö letöltés: 2021. 03. 31.)
