Page 148 [148]
OCR
A Budapesti Színigazgatók Szövetsége megalakulása e 147 pesti magánszínházhoz, mutatja, hogy ügyvezető igazgatója kezdettől végig dr. Komor Gyula, a Vígszínház dramaturgja volt. A szövetségnek többször is át kellett alakítania alapszabályát. Az 1936-ban kiadottban már nem szerepeltek felvehető tagként a látványosságok vezetői. Ekkorra a szövetség mindinkább igyekezett magát elkülöníteni a korban a színháznál alacsonyabb presztízsűnek tekintett, színpaddal nem rendelkező szórakozási formáktól, s magát a társadalmi nyilvánosságban a nemzeti kultúra formálójaként reprezentálni. A szövetség hatékonyságát illetően lényeges, hogy a BSZSZ végig alig változó keretszabályok szerint működött. Állásfoglalásai meghatározóak voltak a fővárosi magánszínházak működésére, problémakezelésére vonatkozóan. Ha a szövetség működésének kezdetét vizsgáljuk, feltűnő a mulatók markáns jelenléte. Feltehető, hogy a húszas évek elején a színház-mulató közti szimbolikus különbségtétel még kevésbé volt meghatározó. Táblázat 14 A BSZSZ alakuló közgyűlésén résztvevő vállalatok képviselői Az első alakuló közgyűlésen, Az alakuló közgyűlés folytatásán, 1918. december 18-án részt vettek: 1919. január 8-án jelen voltak: Bálint Dezső Bálint Dezső dr. Bárdos Artúr Beck Károly Beck Károly Beketow Mátyás Beöthy László Beöthy László Faludi Gábor Faludi Gábor dr. Faludi Jenő dr. Faludi Jenő Faludi Miklós Bródy István Faludi Sándor Elsner Adolf Halmay Árpád Halmay Árpád Keleti Herman Keleti Herman dr. Kovács Jenő dr. Kovács Jenő Lázár Ödön Lázár Ödön Leopold Gyula Leopold Gyula Ribner Miksa Ribner Miksa Roboz Imre Roboz Imre Rott Sándor Rott Sándor Steinhardt Géza Sziklay Kornél Sziklay Kornél
