Oldal 144 [144]
OCR
A Budapesti Színigazgatók Szövetsége megalakulása e 143 és a tagok vállalataihoz tartozóknak érdekeit." A színházak képviselői elsősorban pénzügyi felelősséget viselő vezetők voltak: , A szövetség rendes tagjai lehetnek minden budapesti színháznak, varieténak, orfeumnak, kabarénak és látványosságok bemutatásával foglalkozó vállalatnak igazgatói, bérlői, tulajdonosai, vagy ezeknek helyettesei." A felvételnél a feddhetetlenség mellett a gazdasági és vezetői kompetenciák hangsúlyozódtak: , az illető a vállalatát a szövetség céljainak megfelelő módon tudja vezetni és képviselni, amely képesség megbírálásánál az anyagi és szellemi szempontok egyaránt mértékadók."" A kezdeti tevékenységről tudósító kézírásos jegyzőkönyvek szerint a magánszínház-igazgatókat zavaró szakmai érdekellentétek, konfliktusok már korábban is jelen voltak a fővárosi színházi életben. Szövetségük megalakulásával esélyt kaptak arra, hogy a vitapartnerekkel ne egyenként, hanem összefogva bocsátkozzanak tárgyalásokba. Az 1919. január 12-i végrehajtó bizottsági ülésen, melyen Beöthy László elnökölt, elsősorban efféle szabályozási, a színigazgatók gazdasági érdekeit sértő ügyekkel foglalkoztak: , Dr. Faludi Jenő szóvá teszi az ad hoc társulatok ügyét. [...] Elhatározza továbbá a bizottság, hogy felhívja a Budapesti Színészek Szövetsége figyelmét arra, hogy a színészszövetség egyes tagjai a kollektív szerződés szellemébe és szövegébe ütköző módon lépnek fel. Felhívja tehát a színészek szövetségét, hogy ezzel szemben szíveskedjék intézkedni. Kimondja a bizottság, hogy szövetségünk tagjai nem adhatnak engedélyt színházaik tagjainak arra, hogy a szövetségi színpadokon kívül fellépjenek." Eszerint a két szövetség kollektív megállapodása ún. closed shop együttműködési formát jelentett, ami megtiltotta az igazgatóknak, hogy a BSZINSZben nem tag színészt szerződtessenek, a színészeknek pedig, hogy BSZSZben nem tag színházban fellépjenek. Ezzel a sokat hivatkozott, de be nem mindig tartott kölcsönös korlátozással a színházi területen felbukkanó konkurenciát igyekeztek csökkenteni. Az 1919. február 12-i végrehajtó bizottsági ülésen a lapok hirdetési díjait akarták leszorítani, szintén egységes fellépésüktől remélve eredményt. A február 16-i ülés jegyzőkönyvében olvasható egy nem napi problémákat érintő színigazgatói tanúságtétel arról, hogy miként értékelik szövetségük létrejöttét és addigi tevékenységét: A budapesti színigazgatók (színházak, varieték, orfeumok kabarék és egyéb látványosságok vezetői) szövetsége alapszabályai. Budapest, Thália Műintézet R.-T., 1919., 1. ° Uo. 5 Uo. un OSZK SZT Irattar BSZSZ iratai 30. d.
