OCR
142 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége Ez az önérzetes érdekképviseleti stílus összefügghetett a BSZINSZ által feltehetőleg szimpátiával figyelt baloldali társadalmi fordulattal, mely a Monarchia szétesése után egy demokratikusabb, a dolgozók jogaira jobban figyelő berendezkedés reményével biztatott. Erre utalt állásfoglalásuk is: , Hegedűs Gyula, a Vígszínház művésze annak a közlését kéri, hogy a Budapesti Színészek Szövetségének október 28-án tartott ülésében egyhangú lelkesedéssel mondották ki a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozást. A határozat ellen sem Hegedűs Gyula, sem az ülésnek egyetlen résztvevője nem emelt szót. 7 Úgy vélem, a vesztes háború közéletre és közérzetre gyakorolt hatása, a pesti színházak spanyolnáthajárvány miatti veszélyeztetettsége, majd bezárása együttesen eredményezte, hogy a vándorszínészet korának patriarchális szinigazgatö-szinesz viszonya az osztályfeszültségek éleződésével épp ekkoriban értelmeződött át kapitalista vállalkozó és színházi dolgozó ellentétévé. Feltevésem szerint nem volt független az előadások hatósági betiltásától, majd a színészszövetség ezzel kapcsolatos határozott szerepvállalásától, hogy a budapesti színházak, varieték, orfeumok, kabarék és egyéb látványosságok vezetői — tehát a munkaadók - is épp ebben a kiszámíthatatlan átalakulásokban bővelkedő légkörben döntöttek 1918. december 18-án a Budapesti Színigazgatók Szövetségének (a továbbiakban BSZSZ) megalapításáról. A kor szokásainak megfelelően a színigazgatók is megjelentették alapszabályukat és ügyrendjüket. A végrehajtó bizottság élén a színigazgatóként tapasztalt, a fővárosi elitbe beleszületett, ekkoriban az Unió Színházüzemi és Színházépítő Részvénytársaság vezérigazgatójaként tevékenykedő Beöthy László állt. Első elnöknek a legnagyobb magánszínház, a Vígszínház tulajdonos-bérlőjét, Faludi Gábort választották, aki azonban nem sokáig vett részt a szövetség munkájában. Sőt - feltehetőleg a Tanácsköztársaság számára megrázó tapasztalatai után - 1920-ban színházát is eladta. A BSZSZ megalakulásáról és fontosabb személyzeti döntéseiről három, az OSZK SZT-ben őrzött kötet tudósít. Az egyikben a tagszínházak be- és kilépése, és a vezetőség személyi változásai követhetők nyomon. A másikban kézírásos jegyzőkönyvek olvashatók az alakulás időszakából, a harmadikban pedig a szövetség működésének pénzügyi dokumentációja található. Az első kötet rögzíti a rendes és rendkívüli közgyűlések időpontját. Ebből tudható, hogy az alakuló közgyűlés 1918. december 18-án volt, folytatása pedig 1919. január 8-án. Az első rendes közgyűlést 1920. március 15-én tartották. A szövetseg celja - alapszabälyuk szerint - gazdasägi-erdekvedelmi. „A Budapesti Szinigazgatök Szövetségének célja, hogy megvédje és előmozdítsa tagjainak 7 " N. N.: Csatlakozás a Nemzeti Tanácshoz. Budapesti Hírlap, 38. évfolyam, 1918. november 5. 6.