OCR
A Budapesti Színigazgatók Szövetsége megalakulása s 141 erkölcsi és társadalmi szervezkedés hiányát, már régóta szükségét látják annak, hogy komoly és nagyarányú szervezkedést kezdjenek." 1918-ben megjelent alapszabálya szerint: , A Budapesti Színészek Szövetsége egyesülés, melynek célja a fővárosi színészet fejlődésének, tagjai erkölcsi, anyagi és jogi érdekeinek biztosítása és előmozdítása. A szövetség feladatának tekinti, hogy egyesülésével oly szervezetet teremtsen, mely a fővárosi színészet kulturális feladatainak szem előtt tartása mellett, tagjainak művészi, jogi és társadalmi érdekeit nyomatékosan képviselje." Az érdekképviseleti mellett tehát - legalábbis retorikában - kulturális szerepre is törekedtek, bár ennek érvényesítéséhez nem feltétlenül voltak meg az eszközeik. Hogy nagyobb erőt mutathassanak fel a munkaadó színigazgatókkal szemben, alapszabályuk szerint felvehettek színházi, kabaré-, orfeum-, filmgyári rendezőket, karmestereket, hangversenymestert, magánénekeseket, zenekari tagokat, balettmestert, magántáncosokat, karénekeseket, tánckari tagokat, súgókat, ügyelőket. A gyakorlatban döntően színész-tagjaik voltak. A társadalmat 1918-ban átható frusztrációt tükrözte az a karcos, túl öntudatosnak tűnő stílus, ahogy a , spanyoljárvány" idején a Budapesti Színészek Szövetsége (továbbiakban BSZINSZ) a sajtóban kommunikálta a színházzárlattal kapcsolatos álláspontját. A színigazgatókkal szemben követeléseket fogalmaztak meg: , Van különben arról is értesülésünk, hogy a színészszövetség azt se fogja megengedni [kiemelés tőlem - H. Gy.], hogy a színészek bárhol is redukált fizetést kapjanak a szünet alatt." Később nagylelkűen megdicsérték a színigazgatókat, akik a zárlat idején is fizették amunkavállalókat: »A színészszövetség, melynek vezetősége hivatalosan is tapasztalja, hogy a színházak igazgatósága milyen nobilitással állja azt a tetemes kárt, amit a szünet visszahozhatatlanul okoz nékik. Van színigazgató, aki színészének rendes gázsiján felül még azt a túl fellépti díjat is kiutaltatta, ami egyébként csak akkor járt volna neki, ha a kétheti kényszerszünet alatt minden este fellépett volna." 3 Uo. 4 N.N.: Budapesti Szinészek Szévetsége alapszabdlyai, Budapest, Thalia Muintézet, 1918. 5 N.N.: Két hetes sziinet és a szinész gazsik. Pesti Hirlap, 40. évfolyam, 1918. október 20. 7. N. N.: A színészek a színházak megnyitásáért. Pesti Hírlap, 40. évfolyam, 1918. oktober 30. 8.