Oldal 118 [118]
OCR
Roboz Imre és a Vígszínház nemzetközi kapcsolatrendszere... e 117 Somló 1937-ben a Victor Saville Productions Limited, London Film Studios Denham levélpapírján írt Roboznak, immár igazgatóként. Talán erre reagálva Roboz kapcsolt rá a darabközvetítésre: , Nem tudom, milyen mértékben dolgozol most, van-e gyártási programod és ennek folytán van-e szükséged esetleg valamilyen jó sujet-re. Van a kezemben egy darab-téma, helyesebben film téma, egyik legkiválóbb magyar színpadi írónktól, akinek úgy színpadon, mint filmen már számos világsikere volt."! A háború közeledtével a magyar darabokiránti lelkesedés az angolszász országokban csökkent, de a politikát mindig távolról figyelő Roboz mégis angliai üzleti terveket szövögetett. Megírta Somlónak, hogy Pesten találkozott az angol alsóház egyik, a magyar színházi és filmviszonyok iránt érdeklődő képviselőjével, Henry Adam Procterral, aki Somlót is bevonná alakuló együttműködésükbe. , [A] Veled, illetve vállalatoddal fennálló kapcsolatából kifolyólag rendkívül érdekelték őt sikeresebb magyar színdarabok. Én át is adtam neki három olyan magyar darab synopsisát, amiről azt mondta, témája után ítélve, hogy angol nyelvterületen van nézete szerint possibilitasa.”” Roboz a szenvedélyes odaadással végzett színigazgatás mellett egyre inkább ambicionálta a darabközvetítést is, megérezve talán valamit a színházvezetői pozícióját a politika felől fenyegető veszélyekből. Hiszen az 1938. évi XV. törvénycikket, közismert nevén az első zsidótörvényt május 29-én kihirdették, és a színházi terület igazgatását gyökeresen átalakító Színművészeti és Filmművészeti Kamara létrehozása is folyamatban volt. Ugyanakkor Roboz e baljós fejleményekről nem írt, leveleiből a , the snow must go on"-szemlélet sugárzott. 1938. május 27-én ajánlotta Somlónak Fodor László Találtam egy lányt című filmnovelláját: , Természetesen, ha bármiféle változtatni való volna rajta, akár lényeges átdolgozás is, Fodor szívesen vállalná." Somló jól megírtnak, de régimódinak találta a történetet, és válaszában feltehetőleg utalt arra is, hogy az adott politikai konstellációban kevés az esély a film megvalósítására. Roboz szükségesnek érezte, hogy reflektáljon túlzott ügybuzgalmára: , Teljesen tisztában vagyok az ottani nehéz értékesítési viszonyokkal és természetes, hogy megfelelő óvatossággal járok el a sujet-ek és synopsisok elkészítése és megrendelése dolgában."" A két üzletember közti erőpozíció sokadszor módosult, mikor az angliai emigráns az Anschlusst követően kétségbeesett levelet írt Magyarországon még befolyásos barátjának. a — Roboz Imre levele Somló Józsefnek, 1937. április 19., Uo. 32 Roboz Imre levele Somló Józsefnek, 1938. április 2., Uo. 3 Roboz Imre levele Soml6 Jézsefnek. 1938. május 27., Uo. 34 Roboz Imre levele Soml6 Jézsefnek, 1938. szeptember 5., Uo.
