Oldal 116 [116]
OCR
Roboz Imre és a Vígszínház nemzetközi kapcsolatrendszere... e 115 csökkenő érdeklődésre. Üzleti érdeke is cselekvésre sarkallta, hiszen a Blumenthal-korszakban magyar darabot általában csak akkor vittek színre, ha a szerző hajlandó volt az angolszász színházi- és filmes jogokat eladni a Vígszínháznak. Azonban az, hogy Robozban a pesti újdonságok külföldi filmiparban való elhelyezésének ötlete felvetődött, minden bizonnyal összefüggésben volt a Paramounttól 1930-ban elnyert megbízatásával. Ez annak ellenére pozitívan hatott a Vígszínház nemzetközi kapcsolataira, hogy (Bajor Gizit kivéve) a döntően vígszínházi erőkkel készült magyar nyelvű, Paramount által gyártott hangosfilmek nem bizonyultak sem pénzügyileg, sem művészileg sikeresnek." Roboz ugyanakkor a Párizs melletti Joinville stúdióban belelátott az új technika munkafolyamataiba, megismerkedhetett a filmvállalat európai döntéshozóival. Levelezéséből kitűnik, hogy 1931 után egyre céltudatosabban törekedett arra, hogy új magyar darabokat filmsztoriként értékesítsen a külföldi hangosfilmiparban. Roboz-Somló-levelezés A darabokkal való kereskedést Roboz barátjával, az 1933-ig a virágzó berlini filmiparban producerként tevékenykedő Somló Józseffel (1884-1973) próbálta ki. Barátságuk feltehetőleg abból az időszakból eredt, amikor Somló Berlinben a Nordisk Pilma Co. közép-európai vezérigazgatója volt, miközben Roboz a Nordisk-filmek magyarországi kölcsönzésével foglalkozott. 1922 és 1932 között azonban Somló Berlinben már saját vállalkozása, a Felsom Film egyik alapító producereként működött Hermann Fellnerrel. Roboz Somlót színházi háttérinformációkkal látta el, hírt adott a piacképes pesti sikerekről. 1930. március 10-i levelében például Ábrahám Pál Victoria című operettjét ajánlotta, és Somló érdeklődést is mutatott a szövegkönyv és a hanganyag iránt. (Ábrahám azután pont Berlinben futott be villámkarriert.) Roboz filmtémaajánlatai 1931 nyarától sokasodtak, többször felhívta a figyelmet a Bakaruhában című Hunyadi Sándor-egyfelvonásosra. , Az az érzésem, hogy egy kis kibővítéssel, néhány zeneszámmal, vurstlival, kaszárnya-jelenettel megtoldva, igen aranyos és amellett hatásos filmet lehetne belőle csinálni." Somló nem lelkesedett a katona-témáért, Roboz azonban nem tágított: , Távol áll tőlem a szándék, hogy a dologra rábeszéljelek, csak meg kívánom említeni, hogy a film sujetjének ez csupán a kerete, illetve a magva lenne, ami hallatlanul mulatságos és érdekes részletekkel bővíthető ki."? Mivel a javasolt nyersanyagból a Az orvos titka és A kacagó asszony című film magyar változatát Hegedűs Tibor rendezte. 2 — Roboz Imre levele Somló Józsefnek, 1932. január 13., OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai 374. 3 — Roboz Imre levele Somló Józsefnek, 1932. március 31., Uo.
