Oldal 75 [75]
OCR
74 s I. A globális színházi hálózatok pesti leányvállalata időben a színházüzem művészi részét az Rt. már nem saját kezelésben, hanem vendégjátékok keretében bonyolította. A Halló, Amerika! pénzügyi kudarca és Blumenthal zajos kivonulása után némileg meglepő, hogy épp ekkortól tapasztalható Budapesten az amerikai zenés színházi termékek iránt egyre növekvő érdeklődés. Miután az amerikai producert, ahogy maga fogalmaz a , súlyos világviszonyok hazakényszerítik "7, a színház bérletét jogilag megkérdőjelezhető módon albérletbe adták Faludi Sándornak. Már az ő vezetése alatt, lényegében vendégjátékként került színre a Fővárosi Operettszínházban 1927 végén Dunning és Abbott Broadway című New York-i története. Ez nem volt ugyan operett, de az 54-szer játszott produkció szüzséje, betétszámai az amerikai színházi szórakoztatóipar központjának addigra már az egész világon ismerős és vonzó mítoszát idézték meg. 1928-ban került a Fővárosi Operettszínház színpadára Anna Nichols darabja, az Ábris Rózsája, egy amerikai, zsidó témájú szerelmi történet. A rivális Király Színházban még markánsabb volt az amerikai témák és darabok felé fordulás. 1927-ben mutatták be a Mersz-e Maryt (Mercenary Mary), amit ugyan angol operettként aposztrofál az adattár, de szerzői amerikaiak voltak, és a musicalt 1925-ben a New York-i Longacre Iheatreban mutatták be. Pesten az 1927-1928-as szezonban a Mersz-e Mary volt a legsikeresebb produkció, 110 előadást ért meg. Ez arra utal, hogy a közönség egyre jobban ráhangolódott az akrobatikus táncokkal jellemezhető stílusra. Az amerikai operettek, musicalek előretörése a Király Színházban 1928-ban már ízlésfordulatot jelzett. Először a Hans Bartsch vezetése alatt álló német operett-társulat vendégszereplésével játszották Vincent Youmans musicaljét, a No, no Nanette-t németül, Palásthy Irén fellépésével. Márciusban a Király Színház bemutatta az egyik nagy Broadway-sikert, a Rose Mariet, melynek lekötését a Fővárosi Operettszínház is tervezte. Szövegírói Harrach és Hammerstein, zeneszerzői Friml és Herbert voltak. Broadway-bemutatója 557 előadást élt meg, a Király Színházban 56-szor ment. Még ugyanebben az évben szinre került ugyanott a Puszipajtas (The Girl Friend), a neves szerzöparos, Rogers és Hart operettje, majd 1929-ben Ray Henderson Didkszerelemje Gaál Franciska és Biller Irén feltűnő sikerét hozva. 1931-ben a Király Színház műsorára tűzte az Amerikai lányok (Ihe Poor Nut) című operettet (librettó: I. C. Nugent és Eliot Nugent, zene: Cowan, C. I. May és Gumble). S akkor a magyar szerzők Blumenthal-korszak után színre kerülő USAtematikájú zenés színházi produkcióit még nem is említettük. A Király Színházban 1927-ben mutatták be az amerikai magyar emigráns közegben játszódó Aranyhattyút, melynek zenéjét Vincze Zsigmond szerezte. Libretx7 N. N.: Roboz Imre vette bérbe a Vígszínházat, Esti Kurír, IV. évfolyam, 137. szám, 1926, június 20. 6.
