Oldal 74 [74]
OCR
Transznacionális hatások a Fővárosi Operettszínház korai korszakában... e 73 „ne felejtsük el, hogy voltak a közelmúltban esetek épp a Ben Blumenhtal színházainál, amelyek nem vezethettek jóra, s amelyeket nem a színészek idéztek föl, de nem is az igazgatók; hanem maga a teljhatalmú vállalkozó: Ben Blumenthal. Az amerikai revüre gondolunk, a »Hallé, Amerikd!«-ra, amelyhez amerikai rendezőt hozott Budapestre Blumenthal; pedig vannak kitűnő magyar rendezők, akik jobban, vagy legalább is olyan jól megcsinálták volna a dolgot, mint Mister Haskell. Viszont Haskell úr húsz millió koronát kapott hetenként." A centrum-periféria hatalmi egyenlőtlenség érvényesült a fizetések terén is: míg az angol görlök fejenként 12-15 milliós havi fizetést kaptak, a kórus magyar tagjai másfél millióst. A színházzárást vizionáló tragikus hangok mellett némi kaján elégedettség is tapasztalható volt az amerikai revü bukása láttán, ahumorlapok például állandó hálás céltáblát találtak a témában: „Jack Haskell boxbajnok és (labda) rugd, mint apa, Szabolcs Ernö, mint anya, Ben Blumenthal, mint banatszülö fajdalomtöl megtört kasszaraporttal jelentik, hogy dédelgetett, drága (több mint hárommilliárdba került) gyermekük, HALLÓ, AMERIKA! mielőtt a 120-ik előadást megérhette volna, csöndesen elszenderült. A pesti közönség irodalmi ízlése és a rossz viszonyok sajnos nem engedték, hogy ez a drága csemeténk bis 120 éljen és halála egy új operett színrehozatalának súlyos gondját zúdította fejünkre. Nyugodjék békében, hiszen úgyse fog többé feltámadni! A Haskell-görlök pesti pünkösdi királyságuk elmúlását siratják az elhunytban."§ Blumenthalnak nem volt ez annyira vidám időszak. A korábban megszokottnál hosszabb időt töltött Pesten, igyekezve fizetőképes vállalkozót találni a Fővárosi Operettszínház bérletére. Hiszen egyes hosszú távra már megkötött színész-szerződések és lekötött darabok miatt akkor lett volna legalább mérsékelhető a veszteség, ha a színház továbbra is operettet játszik. Robozék már az egykor kárhoztatott orfeumként való működés ötletét is fontolgatták, de ezt a tervet a pesti orífeumkonkurencia nem nézte jó szemmel. A szanálás még évekig húzódott. Blumenthal negatív tapasztalatai hatására 1926. szeptember 1-től a Vígszínház bérleti jogát átadta Roboz Imrének, és csak az épület tulajdonjogát tartotta meg. A Fővárosi Színház Rt. 1927. április 2-i, ötödik rendes közgyűlésén Blumenthal képviseletében jelen volt dr. Bedő Mór, aki itt jelentette be Blumenthal lemondását igazgatósági tagságáról. Ebben az N. N.: Az amerikai rendező és a görlök horribilis fizetései terhelték meg túlságosan a Blumenthal színházak budgetjét, 8 Órai Újság, XI. évfolyam, 1925. június 27. 7. N. N.: Jack Haskell boxbajnok, Az Ojság, VI. évfolyam, 20. szám, 1925. május 17. 5. 56
