Oldal 61 [61]
OCR
60 s I. A globális színházi hálózatok pesti leányvállalata helyi működésmódhoz, hiszen a fellebbezésben a Fővárosi Színház Rt. nagy létszámú társulat fenntartását helyezte kilátásba: , Negyven főből álló legelső rangú zenekart szerződtettünk már az új színház számára. Társulatunk magánszereplőinek száma harminc-harmincötre tehető. Körülbelül harminchat személyből álló férfi és női kórust szerveztünk." E számok a munkanélküliséggel küzdő korszakban imponálóan hatottak, ahogy csábító volt a neves magyar zeneszerzők foglalkoztatásának ígérete is: , Megszereztük Martos-Szirmay új operettjét és igen előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a magyar operett legillusztrisabb mestereivel, Lehár Ferenccel, Kálmán Imrével, Kacsóh Pongráccal, Bakonyi Károllyal és Vincze Zsigmonddal." A pesti operettszínházi túlkínálat vádját, illetve akonkurencia meggyengítésének szándékát azonban tagadták: 5 A közgyűlés elé terjesztett tanácsi javaslat elutasító volt, hivatkozván arra, hogy a fővárosnak nyolc operettszínháza van. Tulajdonképpen operettszínháza a fővárosnak egy van, legfeljebb kettő, a Király Színház és kisebb méretű operettekre a Blaha Lujza Színház. Ezen felül még a Városi Színház programjában is szerepel az operett-műfaj, ez legfeljebb három. Hogy a többi öt operettszínházat a tanácsi felterjesztés hogyan számítja, azt nem értjük." Hangot kapott a kérvényben a tőkét és a tőkést a társadalom építőjeként megjelenítő tulajdonosi öntudat is: , Ha a főváros tanácsa és közgyűlése sokallja a meglévő nyolc operettszínházat, méltóztassék megengedni, hogy a kilencediknek a kockázatát vállaljuk, mert mi nem akarunk se szubvenciót, se ingyen telket, vagy egyéb kedvezményt a hatóságtól."? A két háború között a pesti magánszínházak tulajdonosait, bérlőit a hatóságokkal folytatott kommunikációjukban az óvatosság és a jóindulat állandó bizonyítása jellemezte. A fentihez hasonló, az állami és fővárosi támogatással működő színházaknak odaszúró megjegyzések nem voltak gyakoriak. Rendszerint csak végső érvként szerepeltek a magánszínházi vezetők vagy az őket képviselő Budapesti Színigazgatók Szövetsége kommunikációjában. A Közmunkatanács - az építési engedély megadását elodázó - döntése után a Fővárosi Színház Rt. további támogatókat gyűjtött befolyásos politikai és szakmai körökben. Aktív jóindulatot kértek Eckhardt Tibortól, a miniszterelnökségi sajtóiroda főnökétől. A Pesti Hírlap színházi rovatának 9 A Fővárosi Színház Részvénytársaság fellebbezése dr. Rakovszky Iván belügyminiszterhez a főváros közgyűlésének ama határozata tárgyában, amellyel a Fővárosi Operettszínház színháznyitási engedélye iránti beadványt elutasította, 1922. július 8. OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai 374. 9 Uo. a Uo. » Uo.
