OCR
Transznacionális hatások a Fővárosi Operettszínház korai korszakában... e 59 A következőkben azt vizsgálom, hogy milyen érveket használtak az operettszínház megnyitásáért indított lobbiharcban a Fővárosi Színház Rt. - lényegében Roboz és az Rt. egyes tekintélyes igazgatósági tagjai: dr. Bélaváry Burchard Rezső nagybirtokos, gróf Pongrácz Ferenc nagybirtokos, cs. és kir. kamarás, dr. Szüllő Géza cs. és kir. kamarás - által mozgósított fővárosi elitcsoportok és egyes színházszakmai érdekvédelmi szervezetek. Ez megmutathatja, hogy milyen volt az operett mint műfaj és mint előadásforma presztízse az 1920-as évek elején, elsősorban az orfeumi produkciókhoz viszonyítva. A Fővárosi Színház Rt. 1922 februárjában kérvényezte az építési engedélyt, melyre május 10-én érkezett az elutasító határozat. Eszerint ,a tanács a bemutatott átalakítási terveket tűz- és életbiztonsági szempontból kielégítőnek nem találta." Ezután számos kérvényt és fellebbezést adtak be a döntés megváltoztatásának reményében. A Fővárosi Színház Rt. alábbi folyamodványában, de lényegében minden, a színház megnyitásáért kiálló elitcsoport érvrendszerében a kozmopolita gyökerű operett immár a nemzeti kultúra reprezentáns elemeként jelent meg: , Mi a jelenlegi nemzetközi mulatóhely helyébe a szó igazi értelmében vett nemzeti kultúrintézményt óhajtunk teremteni, ahol elsősorban magyar zeneszerzők és magyar írók műveit óhajtjuk színre hozni." Az orfeumokra jellemző, testtechnikäkra (akrobata, táncos stb.) épülő szórakoztató műfajokkal szemben az operettet esztétikailag magasabb rendűnek deklarálják, a librettónak már-már nemzetnevelő hatást tulajdonítanak: , az előadások irodalmi és művészi színvonalon fognak állani, a jó ízlést, a valláserkölcsöt és hazafias érzést nemcsak sérteni nem fogják, hanem éppen ily irányban lesznek a közönségre nevelő hatással." E döntően a korabeli elvárásoknak megfelelni kívánó fogalmazásmód részeként megjelenik a magánszínház köz iránti szociális felelősségvállalását ígérő elem is: évente egy nagyszabású, jótékony célú matinét a Népszínház Nyugdíjintézet javára, valamint évenként három délutáni előadásra a színházat a főváros közoktatási ügyosztályának rendelkezésére bocsátjuk." A belügyminiszterhez benyújtott fellebbezésben a Fővárosi Operettszínház munkaadói terveit is vázolták. Ez transzkulturális szempontból azért lényeges, mert a Blumenthal amerikai közegében megszokott, egy-egy produkcióra összeálló színész-csapattal (combination system) szemben Pesten az állandó társulattal és repertoárral rendelkező színházak (resident stock company) rendszere alakult ki. De eszerint Blumenthal hajlandó volt alkalmazkodni a » Elutasitö veghatärozat. Budapest Szekesföväros Tanäcsa 37878/1922-IIl., 1922. május 4. OSZK SZT Irattär Vigszinhäz iratai 374. Fővárosi Színház Részvénytársaság kérvény fogalmazványa a Fővárosi Tanácshoz, 1922. június. OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai 374. 7 Uo. ® Uo.