Oldal 59 [59]
OCR
58 e I. A globális színházi hálózatok pesti leányvállalata um és a hozzátartozó egyéb épületek átalakítási terveinek ismertetése címet viselő irat. Eszerint: , A színpad süllyesztőkkel és mindazon színpadi felszereléssel látandó el, amelyet egy modern operette (sic!) színpad megkíván, és amelyeket a hatóság is előír." Kiviláglik a tervezett színház kereskedelmi jellege: ,más színházaknál a férőhelyek számának tekintélyes részét az emeleti, erkély és karzatülések képezik, míg itt mondhatni az összes ülőhelyek elökelöbbek &s igy drägäbb helyärakkal ertekesithetök.”'? 1921. december 9-i dátumú a Fővárosi Színház Részvénytársaság Vágó László és Málnai Béla építészekkel kötött szerződése. Az orfeum átépítési és berendezési költségeit összesen 6.600.000 koronára becsülték. Ennyit kellett Blumenthalnak pesti bérleményébe invesztálnia. Emellett az épülettulajdonossal kötött szerződés is jelentős és folyamatos fizetési kötelezettségeket tartalmazott. Az 1921. szeptember 14-i dátumú, a Folyószámla Leszámítoló Bank Részvénytársaság és a bejegyzés alatt álló Fővárosi Színház Részvénytársaság közti bérleti szerződés szerint az , ingatlankomplexum, továbbá az ingóságok használatának díja és ellenértéke olyképp állapíttatik meg, hogy a bérbeadó a Fővárosi Orfeum napi belépődíjaiból eredő jegybevételnek a vigalmi adó levonása után fennmaradó 1096, azaz tíz százalékát kapja". " Az épület részét alkotó Mascotte helyiségeit a bérlő albérletbe adhatta, de a bérbeadót az albérlet összegének 1096-a is megillette. Az átépítési és színháznyitási engedélyek megszerzése a vártnál sokkal nehézkesebb volt. Elsősorban a fővárosi politikában akkor döntő szerepű Keresztény Községi Párt (Wolffpárt) ellenállása miatt, mely nem akart külföldi tőkeérdekeltségnek teret adni. Az engedélyt végül csak a belügyminisztérium rendeletére adta meg a főváros törvényhatósági bizottsága és a színházvizsgáló bizottság, másfél éves ellenállást követően. A korabeli sajtó egy részében felháborodást keltett az a lehetőség, hogy egy külföldi rendelkezzen két pesti magánszínház programja és iránya felett. A kérdés az országgyűlésben is napirendre került." un A Fővárosi Orfeum és a hozzátartozó egyéb épületek átalakítási terveinek ismertetése, és azok hozzávetőleges költségeinek összeállítása, 1921. szeptember 24., OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai 374. » Uo. 8 Folyészamla Leszamitoldé bank Részvénytársaság és a Fővárosi Színház Részvénytársaság közti bérleti szerződés, 1921. szeptember 14., OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai 374. u Erdekelt engem, hogy ez a Ben Blumenthal amerikai polgár, aki most már Budapesten a két legnagyobb színházi intézménynek tulajdonosa [...] hogyan alakította meg a részvénytársaság igazgatóságát. Megszereztem ezt a jegyzéket és kerestem, hogy kik vannak benn az igazgatóságban, hogy ott a magyar kultúrának őrei tényleg megtalálhatók-e. Az igazgatósági tagok azonban: Roboz Imre, Szabolcs, Jób Dániel, Heltai Jenő, Tapolczai Dezső, Viszter, Varga, Ferenczi Frigyes, Vincze Sándor, Kossovitz, tehát egyetlenegy sincs közöttük keresztény ember." Kiss Menyhért felszólalása az 1923. január 11-i nemzetgyűlési ülésen. Nemzetgyűlési Napló. A nemzetgyűlés 82. ülése 1923. évi január hó 11-én, csütörtökön, 190. https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_KN1922_08/?pg=196&layout=s&query=Blumenthal (utolsö letöltes: 2021. 04. 19.).
