Oldal 56 [56]
OCR
Transznacionális hatások a Fővárosi Operettszínház korai korszakában... e 55 New Yorkban, ahová az EFA legkiválóbb rendezőit és színészeit is átvittem, a Hamilton-társaságot, amely most a legutóbbi időben beleolvadt a világ legnagyobb filmkorporációjába, a körülbelül nyolcvanmillió dollár vagyonú Famous Players-be. Ma amerikai színházaimon és filmvállalataimon kívül Berlinben van egy színházam a Scala és Budapesten kettő, a Vígszínház és a Fővárosi Operettszínház." A Pesten sok vitát kiváltó, ugyanakkor az operettől nem idegen ars poeticáját Blumenthal így fogalmazta meg: , A film, de különösen a színház nem arra való, hogy gondolkoztatással, mély filozófiai tételekkel gyötörje a látogatót, hanem legelsősorban arra, hogy mulattassa azt, aki gondjai és a napok bizonytalanságai elől néhány órára hozzá menekül." Azzal, hogy az amerikai felfogást követve deklarálta a színházi előadás és a film döntően szórakoztatóipari jelleget, Blumenthal nem illeszkedett a Trianon utáni magyar felfogásba és retorikába. Az ugyanis a kultúrát döntően nemzetmentő és kultúrfölényt biztosító eszközként interpretálta. A revízió diskurzusa által uralt közegben Blumenthalnak magyarországi üzleti terveit is tagadnia kellett, mert folyamatosan támadták, pontosabban politikai alapon ítélték meg hatását. A népnemzeti jelleg védelmére alakult Szózat újságírója a következőre szólított fel: »A kormány ragadjon meg minden lehetségest annak megakadályozására, hogy Ben Blumenthal új színházat nyithasson. Ne adjanak játszási engedélyt vagy színháznyitási engedélyt, az állam és a nemzet érdekeinek mindenekfölöttiségét tekintetbe véve akadályozzák meg ezt a zsidó trösztképződést, mely alkalmas lesz arra, hogy fejlődni akaró keresztény művészetünket megállítsa útjában." Herczeg Ferenc egy írásában ezzel szemben szükségesnek ítélte az amerikai tőke szerepvállalását a pesti magánszínházi szektorban. A pénzügyi okok mellett azt hangsúlyozta, hogy Blumenthal elősegítheti a pesti színpadi szerzők transznacionális darabkereskedelmi hálózatokba való bekapcsolódását. »Blumenthal ur egy színházi világcég vezető embere. Budapesten azért vetette meg a lábát, mert a magyar fővárost ma már a világ művészeti nagy gócpontjai közé számítják. [...] De amióta neki színháza van Budapesten, azóta Amerikában állandóan szemmel tartják a magyar színpadi termést 5 — F.I.: Vallomások. Ben Blumenthal, Magyarország, XXXI. évfolyam, 46. szám, 1924. február 24. vasárnap. 6. ° Uo. 7 N.N.: Ben Blumenthal trésztje, Szézat, IV. évfolyam, 1922. február 28. 5.
