Oldal 46 [46]
OCR
Sikerrecept és/vagy háborús inspiráció... e 45 működtetésében, hogy bérleti jogukat 1943-ig (!) szerették volna meghoszszabbíttatni. Kérésüket a Magyar Vígszínház Rt. 1918-as igazgatótanácsi jelentése így indokolta: , Beadványban azzal fordultak hozzánk, hogy részint a már régebben megrendelt szivattyúberendezés - amely a közeljövőben, de a háború befejezte után mindenesetre végrehajtandó - részint a színpadi és nézőtéri építkezések - amelyek keresztülvitele elől most már szintén nem lehet elzárkózni - olyan nagymérvű munkálatok, hogy a fedezésükre szükséges befektetések hosszabb lejáratú szerződéssel volnának biztosítandók. Ezért tehát a jelenleg érvényben lévő és 1928. évi április hó 30-án lejárandó bérleti szerződésnek további 15 évre, vagyis 1943. évi április hó 30-ig meghosszabbítását kérelmezik. Az évi 62.000 K bérösszeget és a megállapított mellékkötelezettségek pontos teljesítését bérlők mindenesetre vállalják, egyedül csak azon esetben mentesülnek a bérfizetés alól, ha a színházat tűzvész annyira tönkretenné, hogy az üzemet fél éven túl fenntartani nem lehetne." A közgyűlésen a részvényesek jóváhagyják a Faludi-család - már a háború utáni időszakot tervező - kérelmét. Azonban a Magyar Vígszínház Rt. irataiból kirajzolódó sikertörténet, színházi konjunktúra 1918 fokozódó belpolitikai feszültségei következtében megtörik. Fennmaradt a már kevésbé lelkes hangú 1919. január 31-i dátumú igazgatósági jelentés példánya, melyen ceruzával a következő mondat olvasható: , Proletárdiktatúra miatt a közgyűlés elmaradt." A Magyar Vígszínház Rt. iratai 1916-1917-re vonatkozóan szélesedő közönségbázist, növekvő nézőszámot és hosszabbodó szériákat konstatálnak. A Vígszínház előadásai iránti érdeklődés tömegessége a szórakoztató funkció dominanciáját jelzi, és az iratok sem utalnak a közönséget rendszerint megosztó rendszer- vagy háborúkritikus produkciók jelenlétére a repertoárban. Darabvásárlási trendek A Vígszínház iratai között fennmaradt egy méretes könyv, melybe 1896-tól, sorszámmal ellátva, folyamatosan bejegyezték az összes előadásra lekötött darab adatait (kitől, mekkora jogdíjért vették, ki, mennyiért fordítja, hány százalékos tantiemet fizet a színház a szerzőnek vagy a kiadónak, milyen 4 Uo. 5 Igazgatosagi jelentés a Magyar Vígszínház Rt. 1919. évi közgyűléséhez, OSZK SZT Irattar Vigszinház iratai 374, Gazdasági iratok.
