Page 44 [44]
OCR
Sikerrecept és/vagy háborús inspiráció... e 43 nem jelentette azt, hogy a régi rend állott helyre, hanem hogy ama rendkívüli helyzet, mely 1914. év augusztusával színházunkra nehezedett: a lefolyt 1915. év második harmadától némileg veszített súlyából, könnyebben elviselhető lett. Színházunk és művészeink pedig igen terhes évadot éltek át, amennyiben az új közönség a réginél sokkal kisebb keretekben mozogván, gyorsabban kimerült és így a gyakori premierek fokozott munkát igényeltek. A művészi feladat a változott viszonyokban is - gondos figyelemmel az intézet színvonalára - sikeres megoldást nyert, amit eléggé documentál, hogy a látogatottság mérve mindmáig nem csökkent és hogy már a régi közönség is kezd elhagyott helyére visszatérni." Az 1915. december 31-i zárszámadás 232 korona nyereséggel zárt. Ez nem nagy összeg, de figyelembe veendő, hogy az Rt.-nek a pénzintézetek felé 781.378 korona tartozása volt. (A színházépítésre felvett 800.000 koronás jelzálogkölcsönből addig 18.621 koronát törlesztettek.) Az esedékes kamatokat Faludi Gábor fizette a jegybevételből. A fenti értékelés alapján feltételezhetjük, hogy a darabok gyorsabb rotációja miatt az előadások előkészítésére kevesebb idő jutott, minek következtében a szerzők és a színészek a korábbiaknál inkább törekedtek/kényszerültek a darabok és a szereptípusok standardizálására. Ez a repertoárpolitikában a futószalagon készülő, eszképista jellegű produkciók előretörését előlegezhette. Ennek némileg ellentmondva, a Vígszínház feladatát a közgyűlésnek szóló jelentés — feltehetőleg a háborús retorikának áldozva - egy nehezen kibékíthető kettősségben fogalmazta meg: , kultur-missiót" kívánt betölteni, és enyhíteni kívánta a háború okozta nyomasztó érzést. Az utóbbi törekvés egyértelműen az eszképizmus, a hétköznapi realitásoktól való elfordulás felé mutat. Kérdés, hogy milyen darab-, illetve előadástípusokkal akarták megvalósítani. A Magyar Vígszínház Rt. 1917. évi igazgatósági jelentésében a háttérben zajló háború már kalkulálható gazdasági, pénzügyi környezet, melynek hatása a színházi működésre szinte üdvösként tűnik fel: , A közönség a háború okozta nyomasztó érzést a művészetben való gyönyörködéssel igyekszik csökkenteni, aminek azután eredménye az, hogy a látogatottság határozottan fokozódott. Egy-egy premierre már visszatértek a régi megszokott meleg esték, tehát mintha a Vígszínház törzsközönsége is megtért volna régi helyére." A jelentés a válság elmúltát konstatálja: ,a rázkódás nagyobbik felén túl vagyunk." Erre utal az is, hogy Faludi a jó üzletmenetre alapozva 5 OSZK SZT lrattár Vígszínház iratai 374, Gazdasági iratok, Igazgatósági jelentés a Magyar Vígszínház Rt. 1916. évi közgyűléshez. " — Igazgatósági jelentés az 1917. évi közgyűléshez, 1917. január 31. OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai 374, Gazdasági iratok. 5 Uo.
