Oldal 42 [42]
OCR
Sikerrecept és/vagy háborús inspiráció... e 41 elemezhető. Három, az OSZK Szinháztörténeti Tárában található forrästipust választottam. A színházépületet birtokló részvénytársaság, a Magyar Vígszínház Rt. és a színházat működtető, finanszírozó Vígszínház bérlőtársaság (tagjai: Faludi Gábor, Faludi Miklós, dr. Faludi Jenő és Faludi Sándor) iratait, a vigszinhäzi darabvásárlások feltételeit rögzítő kötet! 1916-1917-re vonatkozó adatait, és az ebben az időszakban színpadra kerülő magyar újdonságokat vizsgálom. Igazgatósági jelentések, közgyűlési jegyzőkönyvek Bár a Vígszínháznak ezt az időszakát a színház- és irodalomtörténet Ditrói Mórhoz köti, az ő rendezési vagy darabválasztási dilemmáival kapcsolatban nem maradtak fenn iratok. A részvénytársaság-formában való működéssel azonban évenkénti öndokumentációs kötelezettségek jártak, és a cégbírósághoz beadandó közgyűlési jegyzőkönyvek, igazgatótanácsi jelentések, mérlegek tartalmaztak lényeges információkat a színház működésével kapcsolatban. A zárszámadás mérlegadatait meg is kellett jelentetni a Budapesti Közlönyben. A színházgazdasági vizsgálati szempont Magyarországon 1949től évtizedekig háttérbe szorult, és magam sem ennek alkalmazására törekszem. De kiindulásként azt azért érdemes tudatosítani, hogy egy magántőke által finanszírozott kereskedelmi színház esetében - noha művészi jellegű tulajdonságokat is hordozó termékeket létrehozó intézményről van szó a döntéshozatalban az üzleti szempontok domináltak." A Magyar Vígszínház Rt. közgyűlési jegyzőkönyvei és igazgatótanácsi jelentései feltehetőleg kozmetikázott és szűrt információt tartalmaztak. Mivel azonban a pénzüket a színházba fektető részvényeseknek is szóltak, alapvetően helytálló tájékoztatást kellett nyújtaniuk a színház pénzügyi helyzetéről és kilátásairól. Az 1916-1917-es szituációt azt tudatosítva célszerű vizsgálni, hogy a háború kitörésekor a színházakat Európa-szerte bezárták. Erre reakcióként - a munkanélkülivé váló színészek jellemzően összefogva, a bevételt megosztva, ún. konzorciális alapon - háborús propagandadarabok színrevitelével próbáltak jövedelemhez jutni. A frontoktól távol azonban rövidesen helyreállt az állami és magánszínházak működése. A Magyar Vígszínház Rt. 1915-ös igazgatósági jelentése saját vállalatuk szempontjából így jellemzi az előző évet: 4 . OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai 374 Kötetes iratok. A darabok jogdíja. Vö. Balme, 2005.
