Seite 34 [34]
OCR
A világháború kitörésének hatása a pesti színházi ipar... e 33 lapokat. Ezzel szemben Budapest színházai egytől-egyig virágzó üzletek és magyarabbak, mint valaha. A harcmezőn a magyar bátorság és hazaszeretet világraszóló példái ejtik bámulatba Európát, itthon pedig az új magyar kultúra megfoghatatlan szívóssága és fiatalos svungja cáfol rá azokra, akik a magyarság nagy hivatásában valaha is kételkedni mertek." Marton tehát némileg áthangolja a kozmopolita szemléletű lapot. Ugyanakkor jóval kevesebb magyar darab külföldi színpadi jelenlétéről tud csak beszámolni. Mind az operettek, mind az ún. export-darabok külföldi jelenlétének mennyiségi és iránybeli beszűkülése világosan látható az adatokból. (Vö. Táblázat 4 és 5) Jelentősebb exportsiker csak Molnár A farkasának New York-i premierje. Ebben, a háború kitörése utáni lapszámban nagy hangsúlyt kap egy eddig másodlagos célnak tekintett export-irány: Skandinávia. Hjalmar Meidell azonban a lapban eddig szokásos hangnemtől eltérve, tárgyilagosabban mutatja be a magyar darabok ottani fogadtatását: , Lengyel Menyhért Tájfunjának nagy sikere volt Stockholmban, Kristiániában és Bergenben, kisebb sikert aratott a koppenhágai Kir. Színházban. Lengyel és Bíró Cárnőjét a télen a koppenhágai Népszínházban adták elő. [...] jó sikert ért el. Molnár Ferenc három darabbal van Skandináviában képviselve. - A testőr a koppenhágai Dagmar színházban kitűnően sikerült; az utóbbi időben a krisztiániai Tivoli színházban vagy tizenötször adták. Az Ördög a krisztiániai és bergeni Nemzeti színházakat és a koppenhágai Kir. Színházat járta meg. Az érdekes, de sajátságos darabnak azonban, dacára a kitűnő előadásnak, igazi sikere nem volt. Nagyon idegenszerűen hatott. A Liliom a télen a koppenhágai Népszínházban ment, de semmi sikert sem aratott." A kisebb közönségbázisú új export-célok közegében a pesti színházi ipar termékeinek fogadtatása tehát ambivalensebb. A 4-es és 5-ös számú táblázatokból látható, hogy a háború kitörése utáni időszakban a magyar daraboknak már inkább csak német nyelvterületen volt esélyük színpadra kerülni. Az export-sikerszéria tehát megszakadt, és a külföldi előadásszám is meredeken csökkent. Kérdés, miként sikerült Marton Sándor ügynökségének ezt az 1914 elején meghökkentően intenzív nemzetközi jelenlétet újraépítenie. Tény, hogy a fia által vezetett bécsi kiadóval együtt a Trianon utáni korszakban is ő uralta Pesten a nemzetközi darabkereskedelmet. 28 N. N.: Színházak és a háború, Színpad: Die Bühne, I. évfolyam, 1914/8-12, 2. 29 Meidell, Hjalmar: Levél Skandinäviäbél, Szinpad: Die Bühne, 1914/8-12, 6-7.
