OCR
A VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉNEK HATÁSA A PESTI SZÍNHÁZI IPAR NEMZETKÖZI KAPCSOLATRENDSZERÉRE Az alábbi két idézet ugyanarról a személyről szól, akinek a magyar színházi tömegkultúra szempontjából jelentős tevékenységét vizsgálom. Az őáltala szerkesztett, kiadott és először épp 1914 januárjában megjelenő szakközlöny, a Színpad: Die Bühne első évfolyamát elemzem. Azt igyekszem bizonyítani, hogy a háború kitörésével a magyar színházi termékeknek olyan széleskörű jelenléte szakadt meg a kozmopolita színházi világpiacion, amilyenre azóta sem volt példa. Az európai centrumokhoz képest megkésetten kialakuló, ugyanakkor felgyorsultan növekvő és specializálódó pesti színházi ipar épp akkor felfutó ága, a darab-export és -import aranykorának vetett véget az első világháború. Az első idézet a tömegsajtó szólama, a Színházi Élet 1921-es évkönyvéből való: »A magyar szindarab ma vildgcikk, a színház világpiacának egyik legkeresettebb portékaja. Alig tiz esztendeje, hogy a magyar darab ezt a szédiiletes karriert megfutotta és ez a tíz esztendő egybeesik dr. Marton Sándor színházi ügynökségének első tíz esztendejével. Marton lelkes szorgalma és hozzáértése odáig vitte a dolgokat, hogy egy érdekesebb magyar darab bemutatója iránt Madridtól San-Franciscóig egyszerre három-négyszáz távirati szerződési ajánlat érdeklődik. [...] A Marton-iroda külföldön, most, mikor kultúránk elismertetése életkérdés, felér egy önálló magyar diplomáciai képviselettel." A másik szólam a színpadi szerzőké, Boross Elemér 1969-ben kiadott visszaemlékezésében ezt írta: A drámaírók és zeneszerzők többsége magánkiadóval volt szerződésben. Kizsákmányoló nagy százalékot fizettek minden befolyt fillér után. De az is igaz, a kiadók is kockáztattak. Zsarolás? Megszorult helyzet? Az. De a nagy kizsákmányoló Marton Sándor halála után Harmath Imre felnézett az égre: bár élne még az az uzsorás, hogy eladatnám most neki ezerért egy ötletemet!? 1 N. N.: A Marton-ügynökség, in Incze Sándor (szerk.): A Színházi Élet évkönyve. Művészeti Almanach, Budapest, A Színházi Élet kiadása, 1921, 186. : — Boross Elemér: Velük voltam. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1969, 433-434.