Seite 12 [12]
OCR
Bevezetés e 11 ház 1896-os megnyitásának indokait így foglalta össze 1918-ban a Magyar Vígszínház Rt. igazgatóságának elnöke, dr. Wágner Géza: A középosztályban szaporodott azok száma, akik helyénvalónak látták, hogy a fővárosban egy újabb, a kor igényének megfelelő magánszínház épüljön és abban a magas színvonalon álló-, főképpen a víg műfajt kultiváló színművészet otthont találjon. Így alakult meg, teljesen altruisztikus alapon, spekulatív tőke részvétele nélkül 1894-ben 50.000 ft, vagyis 100.000 k. részvénytőkével részvénytársaságunk, melynek első igazgatósága feladatul azt tűzte ki, hogy hazánk ezredéves fennállásának ünnepélyei keretében a magyar Vígszínházat megnyitja." 1896-tól 1920-ig Faludi Gábor vállalkozó bérelte a modern és elegáns színházépületet, irányította és finanszírozta a működést. E stabil háttér tette lehetővé Ditrói Mór rendező folyamatos társulatépítő munkáját, melynek a nézők és kritikusok által elismert, társalgásiként jellemezhető vígszínházi stílus lett az eredménye. A színház , húzónevei", például Varsányi Irén és Hegedűs Gyula természetes, de nem sokkoló őszinteségű játékstílusukkal hódítottak. Fiatal írókból, újságírókból formálódott a Vígszínház , háziszerzőinek" köre. Közülük Molnár Ferenc és Lengyel Menyhért darabjait az 1910-es évektől külföldön is gyakran játszották, alkotóik így bekapcsolódtak a kozmopolita darabkereskedelmi hálózatokba. Az első világháború kezdetben megakasztotta ugyan a Vígszínház jövedelmező működését, de az 1917/18-as szezon - a feszült belpolitikai helyzet és az ellátási nehézségek ellenére -— már újra sikeres volt. Nemcsak a sajtó, hanem a Vígszínházat működtető Magyar Vígszínház Rt. 1918-as igazgatótanácsi jelentése is sikeres üzletmenetet konstatált: , Különösen a legutóbbi év múlta felül e tekintetben az előzőket, a nagymérvű látogatottságnál fogva csak nagyobb időközökben vált szükségessé új daraboknak színrehozatala; a múlt saison darabjai még ma is telt házakat vonzanak. Ez a keresettség igazolni látszik ama korábbi megfigyelésünket, hogy a háború okozta gondokat a közönség szórakozással, a művészetben való gyönyörködéssel kívánja enyhíteni."? Radikális változás a Vígszínház helyzetében a Tanácsköztársaság idején következett be, mikor a magánszínházakat államosították, a szabad darabvá1 OSZK SZT Vígszínház iratai 374, Gazdasági iratok, Magyar Vígszínház Rt. 1918. április 21-i, 24. rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. > Uo.
