Seite 199 [199]
OCR
ZÁRÓ GONDOLATOK A hívő identitás és a lelkészi szerep pasztorálteológiai reflexiójának összefoglalása és egyben a további út nyitásaképpen, hadd álljon itt egy részlet egy ősi ír áldásból: Kívánságom számodra ennél ezerszer gazdagabb. Őrizzed lelkedben a hálát, és a köszönet ki ne fogyjon ajkadról. Szíved legyen telve a visszaemlékezés gazdag szépségével arról, ami betöltötte életedet. Azt is kívánom, hogy bátran nézz szembe az élet feladataival és a próbákkal, amelyeknek kitesz. Amikor pedig súlyosnak érzed a keresztedet és a csúcsot meredeknek, ahova az út vezet, pontosan akkor növekedjen meg benned a remény és a bizalom. Ilyenkor jussanak eszedbe azok az évek, amikor melletted volt Isten kegyelme és öröme, és volt igaz barát, aki reményt adott. A múlt erőt ad arra, hogy kivárjad a vihar elmúltát és a felhők elvonulását. Így lesz elég erő és idő, hogy a magad hegycsúcsára feljuthass. Barátodban az Isten Fia mosolyog rád! Maradjon meg benned ez a biztos tudás mindörökre, s akkor megtalálsz mindent, amire vágyódsz, és ami boldoggá tesz. Legyen életutad járható, azt kérem számodra. 198
