OCR
SPIRITUÁLIS ÚTKERESÉS ÉS REFORMÁTUS LELKISÉG személyben vagy egy csoportban." Alston szerint a szubjektív átéléshez fűzött magyarázat teszi tapasztalattá az élményt. Ha ez a magyarázat transzcendensként/Istenként azonosítja az élmény kiváltóját, akkor spirituális/vallásos tapasztalattá válik."! Ezek a tapasztalatok aztán újabb tapasztalatok számára válhatnak előfeltétellé. Keresztyén és nem keresztyén között nemcsak abban van különbség, hogy ugyanazokra a jelenségekre másfajta magyarázatokat adnak, hanem az átélésben magában is különbség jelenik meg. A keresztyén világolvasat ugyanis egy olyan szempontrendszer, mely befolyásolja a későbbi átéléseinket: , A vallás világában a képek szimbólumként működnek. [...] Az ilyen képek meghívó erejükkel kommunikálnak. [...] A szimbólumok átalakítják az ember életének horizontjait, integrálják a valóságról alkotott felfogását, megváltoztatják értékrendjét, elköteleződéseit.""? Az az ember, akinek élettapasztalatai konkrét hittartalmakkal kapcsolódnak össze, másként éli meg a világot, mert a hittartalmak befolyäsoljäk az élménygyüjtés és -feldolgozäs kôrét. Azoknak, akik megismerkedtek egy vallásos hagyománnyal, nemcsak nyelvi eszközeik lesznek az élményeik szavakba öntésére, hanem talán fogékonyabbak is lesznek az életben ilyen élmények átélésére."? A vallás nemcsak egy , szemüveg" a múlt életeseményeinek értelmezésére, hanem , keresődetektor" is a jövő, az újabb átélések felfedezésére, ahogy Wikström fogalmaz: , Ha a személy magáévá tette ezt a hagyományt és ezeket a belsővé vált mintázatokat, rendszeres bibliaolvasással, mise- és prédikációhallgatással fenntartja, akkor kielégítően teljesülnek a feltételek Isten perceptuális élményének megéléséhez. Ha a referenciakeret aktiválódik, akkor az olyan ingereket, amelyeket egyébként figyelmen kívül hagynánk, nemcsak hogy megfigyeljük, hanem kombináljuk is, és egy élő és cselekvő ,,masiknak", Istennek tulajdonítjuk azokat." A református referenciakeret jelenlétéről és Bibliához kötöttségéről egy lelkész így vall: Tehát én azt gondolom, hogy Bibliát olvasni bárhol és bármikor lehet. Ezt csak arra mondom, talán furcsa lesz ez a hasonlat, vagy csak életszagú, de talán érted, hogy nem korlátozódik az igeolvasás meg az imádság egy ilyen kiragadott közegbe vagy élethelyzetbe, hanem azt hiszem, hogy egy teljesen természetes része volt az életünknek. (12/15) 45 S Tillich: The Meaning of Religious Symbol, 3-12., 4. A fordítás Szilczl Dóra közlése. Lásd: P. Szilczl: Vallás — Tapasztalat — Kommunikáció — A szakrális mint felkészültség, 42. 151 Alston: A vallási sokféleség problémája, 219—250., 227. 152 Dulles: Az egyház modelljei, 21. R. Swinburne: Van Isten?, Budapest, Kossuth, 1998, 158. O. Wikström: Attribúció, szerepek, vallás — Sundén vallásos szerepelméletének teoretikai DS 45. 0 454 elemzése és a vallásos élmények attribúciós megk6zelitése, in Horvath-Szabé Katalin (szerk.): Vallaspszicholögiai tanulmanyok, Budapest, Animula, 2003, 51-65., 55. 163