Seite 160 [160]
OCR
SPIRITUÁLIS ÚTKERESÉS ÉS REFORMÁTUS LELKISÉG olyan személy megjelölésére szolgál, aki a Szentlélek, Isten Lelkének vezetése alatt áll; ami a Szentlélektől áthatott valóság, s így magával a Szenttel, az istenivel, a transzcendenssel áll kapcsolatban: , Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek lelke. Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke. Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenből való Lelket, hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nekünk." (1Kor 2,11-12) A páli értelmezést alapul véve a , spiritualitás" Istennel mint transzcendenssel megélt kapcsolatot és tapasztalatot jelenti. A keresztyén spiritualitás nem emberi próbálkozás eredménye (Gal 2,15—21), hanem az isteni hívásra adott válasz (Jn 3,3-8; ApCsel 2,38—39). A tanítvány engedi Isten Lelke által vezettetni magát. Isten Lelke erőt ad a bizonyságtevő életre úgy, hogy közben kiteljesedhet az élete, önmagára talál, mint Isten gyermeke. Kessler szerint a keresztyén spiritualitás lényegét tekintve Isten jelenlétének megélése a mindennapokban: , Az egész világon, ahol az emberek — természetükből nem fakadó módon - nem egoisztikusan, hanem önmagukat meghaladva más emberré lesznek, ott Isten munkálkodik az embereken keresztül. Ez a központi üzenete annak, amit az Isten munkálkodása jelenthet az emberi életekben.”*”° A spiritualitás megéléséhez a tanítvány számára az elindulás Isten kegyelmének a megélése. A tanítványság útja pedig ebben a kegyelemben való növekedés (Ef 3,17). Hívás ez a mai tanítványok számára is, hogy egy olyan utat járjunk be, melyet keresztyénként kétezer év során sok millióan bejártak előttünk, amely Krisztus-követés mégis mindig egyedi, s személyre szabott lépéseket jelent. Spirituális átélés és vallásos tapasztalat a református kegyesség szempontjából Életünk során több olyan esemény is történhet, amire nincsen racionális magyarázat, mégis szeretnénk valahogy megérteni, keretbe foglalni, ami bennünk, velünk, illetve körülöttünk történik."" Berger szerint az értelmezési keret megtalálásában segítségünkre van a vallás: , Hogyan emlékezhetünk viszsza az angyalok éjjel hallott hangjára a köznapi élet józanító nappalán? A vallás teljes története egy értelmező választ kínál: olvasszuk az emlékeket olyan hagyományokba, amelyek társadalmi tekintélyekre tesznek szert. Szükségtelen 40 H. Kessler: Sucht den Lebenden nicht bei den Toten — Die Auferstehung Jesu in biblischer, fundamentaltheologischer und systematischer Sicht, Düsseldorf, Patmos, 1985, 290. 41 Benkő Antal szerint általánosságban a vallásos tapasztalat három ismérve a következő: ,émerveillement", tulajdonképpen csodálkozás a lét titkán; , ultimate concern", jelenti az abszolútra való irányultságot; a ,oneness", pedig egyesülés a Mindenséggel. Benkő: Bevezetés a valláslélektanba, 81.
