Oldal 157 [157]
OCR
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA Keresztyén iskolát kellett csinálni nem keresztyén tanárokkal. Olyanokkal, akik akadtak, nem lehetett válogatni, hanem őket kellett megnyerni ennek az ügynek. Sok feszültséget is hordozott ez. Nem egy normális helyzet ez az evangélizációnak. Hogyan tudsz evangélizálni olyanoknak, akik függnek tőled? Nem is tettük ezt, aztán ezt el is választottam a napi dolgoktól. Nem az evangélizáció eszköze az intézmény. Az evangélizációt a gyülekezetnek kell végeznie. Intézményeink ezt anyagilag segíthetik, abban lehet eszköz. Tudunk alkalmazni még lelkipásztorokat stb. De nem élhetünk vissza a hatalmunkkal. Ez így is volt és marad is [...] De nagyon megterhelő volt számomra. Az volt a dolgom, hogy működtessem az iskolát. Legyen bizalom, jó legyen. Ez egy technika, nem lelkészi munka. [...] De egy hasadtság volt bennem, hiszen [...] visszakerültem egy technokrata helyzetbe. Működtetünk egy egyre nagyobb rendszert. [létszám] pedagógusunk van, és még sok technikai alkalmazott. (25/12) A világszemlélet kettőssége és az ebből származó dinamikák Minden miliőnek saját kultúrája, szókészlete van és az egyházi kultúrának is megvannak a sajátosságai. A különböző terepek (forprofit, civil, közoktatás, egészségügy, egyház stb.) témái lehetnek hasonlóak, ami viszont különbség, az az eltérő kultúra, melynek leginkább látható része a nyelvhasználat." Ez a nyelv olyan kultúrát teremt, amelyben a beavatottak társadalmi osztálytól, nemtől, életkortól és nemzetiségtől függetlenül is részesei egy közös értelmezési rendszernek."? Egyrészt beszélhetünk úgy az egyházról, mint intézményről, ami szerint az egyház egy látható szervezet, melynek hierarchiája, alkalmazottai, önkéntesei, szabályzata, rítusai és ceremóniái vannak, ugyanakkor az egyház leírható úgy is, mint egy informális lelki közösség."? Ez feszültséget is szülhet, ugyanakkor dinamikát is ad ennek a szervezetnek. Egyik lelkész így vall e kettősségről: , Mert túl sok ember van, aki nekem elvileg szolgatársam, akikre nem tudok én úgy tekinteni." (3/63) Az egyházra egyszerre gondolunk úgy, mint jelenvaló és mint eljövendő, mint látható, ugyanakkor láthatatlan, nagyon is földi, mégsem e világból való értékek alapján működő szervezetre."" „A valösägfenntartäs nagyobb része a beszélgetésekben implicit, és nem explicit módon jelenik meg. Csak a legritkább esetben forog a beszélgetés a világ lényegének problémája körül. Valóságmeghatározása sokkal inkább egy olyan világ háttere előtt történik, amelyet hallgatólagosan bizonyosnak tartunk." Berger — Luckmann: A valóság társadalmi felépítése, 211. #2 R. M. Moseley: Becoming a Self Before God - Critical Transformations, Nashville, Abingdon Press, 1992, 20. 433 Frdekes, hogy az interjükban a „püspök”, „presbiterium”, „esperes” szavak köre gyültek a hataloma mal kapcsolatos gondolatok, de például a , hierarchia" szó egyszer sem fordult elő az interjúk során. 134 C. V. Gerkin: Prophetic Pastoral Practice — A Christian Vision of Life Together, Nashville, Abingdon Press, 1991, 16-17.
