OCR
A LELKÉSZI SZOLGÁLAT ÉS A MAGÁNÉLET KAPCSOLATA 10. szakasz: Belső üresség. Megjelenik a belső üresség érzete, mely hiánynak a betöltését vannak, akik szenvedélyekkel próbálják elérni. Vannak, akiknek félelemérzete és pánikrohamai lesznek. 11. szakasz: Depresszió. Aki ebbe a stádiumba jutott, életét reménytelennek, örömtelennek érzi. Az alvás nem nyújt igazi pihenést, a fáradság állandósul. A legkisebb feladat is hatalmas teherként jelenik meg a kiégett ember számára. A kimerültség a kétségbeesés érzésével párosul. 12. szakasz: A teljes kiégettség. Ebben a stádiumban a beteg életveszélyes állapotba kerülhet és feltétlen kórházi kezelésre szorul. A leírt szakaszok közül egyik-másik jelenséggel mindenki szembesülhet a munka világában, és ha csak rövid időn keresztül lép fel a kiégés egyik-másik tünete, illetve a kezdeti stádiumok valamelyikében van valaki, azzal talán egyénileg is meg tud küzdeni, de a kiégés súlyosabb szakaszaiban egyre inkább szükség van külső segítségre. Egyénenként és élettörténetenként változik az, hogy milyen gyors és mennyire teljes egy kiégési folyamat valakinek az életében. Lehet olyan munkahely, illetve élethelyzet, hogy valaki rövid időn belül átmegy több stádiumon, de lehet olyan munkahely is, ahol három-hat év is eltelik: , A veszélyeztetettség akkor lép fel, ha ciklikusan összekapcsolódva, egymás hatását fokozva folyamattá válnak. Kedvezőtlen környezeti befolyások, különféle krízisek, mint például halálesetek, állásvesztés, válás stb. felerdsitik és felgyorsitj4k a folyamatot.”*** A kiégés súlyosabb fázisait végigjárva egy nagy gyülekezet lelkésze így értékelte a folyamatot: Őszintén el kell mondani, hogy bedarälödtunk. Kiegtünk [...] Bedarälödtunk, eszmeletlenül elfäradtunk, nem tudtuk tovább csinálni. Nagy naivan azt gondoltuk, hogy Isten ad egy lehetőséget, hogy könnyebb lesz. (27/6) Hogyha a lelkész a munka-magánélet szempontjából kritikus időszakot él át, annak lehetnek családi, gyülekezeti vagy személyes okai. Rendszerszemléleti megközelítésben, a gyülekezeti család krízisei hatnak a lelkész személyes családjára és viszont, a lelkész családjának krizisei tovabb gytirtiz(het)nek a gyiilekezeti közösség rendszerében.?? Van olyan stressz, ami a gyülekezetből kerül a lelkészcsalád életébe. A parókián való éléssel együttjár egyfajta szociális stressz, hiszen ez olyan élettér, ahol , mindig viselkedni kell", olyan élettér, ahol a lelkész munkahelye és magánszférája összeolvad.? Különösen nehéz a határtartás és 334 Hézser: Miért?, 90. 385 Vö. Csermely: A rejtett hálózatok ereje, 231. 386 Szarka: Lelkipásztor házaspárok kapcsolati konfliktusainak kezelése, 88. 121