OCR
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA nép és egy teljesen véghezvitt teremtés (új ég és új föld)."?? Az elhívás először Krisztussal vonja közösségbe az egyént, majd pedig Krisztus testével, az egyházzal (1Kor 1,9; Ef 1,1—4; Kol 3,15). Az így létrejövő közösséget az Újszövetség gyakran az ékkAnoia (kihivottak) szöval illeti (Ef 5,25; 1Tim 3,15; Zsid 12,23). A lelkészi identitás szempontjából fontos látnunk, hogy az Újszövetségben az evangélium hirdetése, a pásztori és tanítói feladatok ellátása elsősorban kegyelmi ajándék és nem speciális elhívás kérdése. A lelkészi szerep kapcsán láthatjuk, hogy nem külön isteni elhívás, hanem a kegyelmi ajándék meglétét konstatáló gyülekezet ruház fel tisztséggel valakit. Rudolf Bultmann így írja le ezt a folyamatot: , A fejlődés menete [...], hogy egyrészt a karizmatikusok, amenynyiben igehirdetők, egyre inkább tisztségviselőkké válnak, vagyis az eredetileg személynek adott karizmát egyre inkább olyan tisztség-karizmának tekintik, melyet ordinációval ruháznak rá valakire (1Tim 4,14; 2Tim 1,6), másrészt az ige hirdetését, tisztséghez kötődő jogként vagy kötelezettségként, egyre inkább a gyülekezeti tisztsegviselökre ruhazzäk.”?? A lelkeszinterjük sorän nem minden interjüalany beszelt a kegyelmi ajándékairöl, de akik megemlitettek, azok eseteben leginkäbb konkret bibliai igekhez kapcsolódik a belső motiváció, megszólítottság: S vasárnap olvastam, naponta olvastam az igét, a Bibliaolvasó Kalauzt, és akkor [évszám] októberében, s akkor az volt az igében, miközben imádság után kinyitottam, hogy: menjetek el a világba, és tanítsátok az evangéliumot minden teremtésnek. Akkor nagyon mélyen érintett ez. Az volt már az utolsó kérésem, kérdésem: hogy ugye nem tudom mivé legyek. De kérlek, azt mutasd meg, hogy ha azt akarod, hogy én az evangéliumod hirdetője legyek, úgy tetőtől talpig, az a terved: mutasd ki, ha nem ez, akkor a többit majd még lehet esetleg továbbgondolni. De ez meg eléggé egyértelmű, hogy ezt elolvastam, ez eléggé megdöbbentett a válasz, és aztán először meg is ijedtem ettől. ... Akkor édesapámtól kaptam egy könyvet, amire már nagyon régen vágytam. Külföldről hozták be ezeket a könyveket. Külföldön nyomtatták [...] Chambersnek a Jézus mindenek felett című könyve. S aznap elolvastam az Igét. Nagyon nagy örömmel, mert tudtam, hogy nagyon mély gondolatai vannak ennek a festőművészből lett misszionáriusnak, lelkésznek. S ahogy elolvastam, az volt az aznapi Ige, hogy: Hálát adok neked Atyám, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, s kinyilatkoztattad a kisdedeknek. Igen, Atyám, mert így volt neked kedves. Ez mérhetetlen mélyen felszabadította a szívemet. És a magyarázat is erről szólt, ha megértettem valamit, álljak rá és Isten meg fogja nyitni az összes többit. Megértettem valamit, félelem 229 Stevens: The Other Six Days, 201. 230 R. Bultmann: Az Újszövetség teológiája, Budapest, Osiris, 1998, 365. 80