Oldal 72 [72]
OCR
MEGTÉRÉSÉLMÉNYEK A LELKÉSZINTERJÚK TÜKRÉBEN félelem a pokoltól, környezeti nyomás (lehet ez egy evangelizáció, családi háttér stb.), életideál követése, erkölcsi eszmények követése, mások tanításának megfogadása, önzetlen indíték. Alapvetően két kérdés köré csoportosulnak ezek az indítóokok. A markánsabb indítóok a bűn érzete, a másik pedig a teljességre jutás vágya. Az első magában foglalja a levertség, tanácstalanság és a bűntudat érzését, egy alapvetően negatív érzés keríti hatalmába az embert. Ezzel szemben megfigyelhetők az úgynevezett kontrasztélmények is: öröm, ujjongás, felszabadulás. A két érzésfajta között van a metanoia, a fordulópont. , A megtérés lényegileg a tudattalanban játszódik le. A spontán ébredés annak a gyümölcse, ami előzőleg a tudattalanban érlelődött meg."?? Ez a kettős érzés az interjúkban is megjelenik a megtérés kapcsán: Bennem inkább akkor vágyakozások voltak, homályos elképzelések, már tapasztalatok is arról, hogy tudtam, hogy ott vannak megtértek, hogy azoknak milyen az életük. De az néha engem inkább riasztott, mint vonzott. Tehát az édesapámnak van egy ilyen kifejezése, hogy , arcukon az üdvbizonyosság kiállhatatlan mosolyával", tehát van a megtérteknek egy ilyen csapata, akik inkább riasztják az embereket, mintsem vonzanák az Istenhez közelebb. Akiknek ez fájdalomteli mártíromsággal társul, azzal valahogy nem tudok mit kezdeni. És sajnos akkor nekem, akik nagyon komolyan vették, egy jelentős részükön ezt láttam. Aztán volt egy másik részük, akik eldobták az agyukat és keresztyének lettek címszó! Akik ilyen hanyattesős, ilyen teljesen mutassuk meg, hogy milyen happyk vagyunk. Most inkább, ha besorolnám, azt mondanám, hogy inkább ilyen karizmatikus szélsőség. De ezek nem ilyen, én akkor nem is láttam ilyet, hogy valaki nyelveken szól, gyógyító gyülekezet. De akiknél csak a zenében, meg emocionális megközelítés, a másik meg ezek [...] a hosszú fekete szoknyás lányok, akikre nem volt jó ránézni, úgy néztek ki, tehát, hogy egyszerűen nem láttam még azt valahogy, hogy ennek lehet egy egészséges köztes megoldása is, hogy az ember természetes módon, örömmel éli meg a hitét. (14/63) A gondolati sokszínűség gazdagabbá teheti az embert, de egy-egy, akár vallási gondolat elismerése önmagában még nem megtérés. Úgy is elfogadhatunk vallásos színezetű gondolatokat, hogy nem az egész énünkkel, személyiségünkkel döntünk mellette. Beépíthetjük gondolatrendszerünkbe úgy is, hogy nem válik központi jelentőségűvé. Az eszmei tartalom elismerése önmagában nem elég, fontos a lelki ráállás is, a megtérés kapcsán feltételeznünk kell, hogy az isteneszme elfogadása befolyásolja az ember egész személyiségét. Hasonlóan vélekedik Marcia is, aki szerint egész életre szóló döntések csak kimunkált 203 Starbuck: The Psychology of Religion, 108. 71
