Oldal 49 [49]
OCR
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA Azt gondolom, hogy édesanyám egyszer így fogalmazott, hogy: ,nagyon sok mindenben édesapádra ütöttél, de fiam, neked egy kicsit nagyobb a szíved." És ezt abban élem meg, hogy - tehát, hogy én nem hiányoltam ezt, és nem emlékszem rá úgy vissza, hogy ez nem volt eleget, vagy nem volt az életemben, különben most 40 éves felnőttként élem át azt, hogy milyen jó édesapámat átölelni és, hogy mikor találkozunk, akkor így összeölelkezni — de én igyekszem a gyerekeim felé ezt mindig megadni, ahogy lehetséges. Tehát, hogy, ha már alszanak az ágyban, akkor is odamegyek és puszit adok nekik. Vagy tényleg ez minden pillanatban ott van, hogy gyere fiam, én megvédelek mindentől. Mert, hogy azzal együtt, hogy nem gondolom magam egy gyengekezű édesapának: tehát elvárásaimat megfogalmazom, ha kell, akkor megkövetelem, néha kiabálással, egyszer-egyszer a fenékre ütés az megtörtént, de ennél több nem. Nem is éreztem, hogy kellene. Ami nagy öröm mindenben, hogy volt egy élményem most, és az élmények közé szintén beletartozhat. (13/27) A világot és benne az életünket egyfajta történeti keretben tudjuk értelmezni: A kibontott narratívum nem egyszerűen beszámoló arról, hogy mi történt, hanem sok mindent implikál az eseményekkel kapcsolatban felvett pszichológiai perspektívákról is. Ezért annak, hogy történeteket mondunk magunknak (vagy gyóntatónknak, analitikusunknak, illetve bizalmasunknak) egyik fontos oka pontosan az, hogy , értelmet adjunk" annak, amivel életünk során találkozunk — a cselekvések természetes argumentumainak narratív kidolgozása révén." A világ egységes rendszerként való értelmezésének logikai útja az elbeszélés. Az elbeszéléseink mögött ott van az a meggyőződés, hogy a világunknak és benne az életünknek is értelme van. Ez az értelemtulajdonítás tudatosan vagy kevésbé tudatosan egy metaszintű narratívában jelenik meg, melynek abban van szerepe, hogy életünk egzisztenciális kérdéseire választ adjunk: Ki vagyok én? Hol a helyem? Mi jó és rossz? Hogyan találok megoldást, megváltást megküzdési helyzeteimben?"? Az emberek általában nem készítenek maguknak nagy teóriákat az életükre nézve, de minden embernek van egyfajta narratív rendszere, , személyes mítosza", ahogy az élet számára releváns összefüggéseit értelmezi." A személyes meta-narratívában megjelenő hősök, szimbólumok, értékek mintegy értelmezési perspektívákat adnak a világ eseményeinek interpretálására. A személyes világszemlélet olvasatán keresztül válnak a külvilág 42 ]. S. Bruner — J. Luciarello: Monologue as Narrative Recreation of the World, Cambridge, Harvard University Press, 1989, 79. “43 B. J. Walsh — J. R. Middleton: The Transforming Vision - Shaping a Christian World View, Downers Grove, InterVarsity Press, 1984, 35. “4D. McAdams: The Stories We Live By - Personal Myths and the Making of the Self, New York, Morrow, 1993, 9. 48
