Oldal 47 [47]
OCR
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA mondta, hogy nem vagy többé a fiam, nem akarlak látni. Édesanyám mondta, hogy éhen fogsz halni, és mit szólnak a szomszédok, és szégyelld magad. Biztost otthagyni a bizonytalanért. Hány évig fogsz tanulni, mikor fogsz pénzt keresni. (24/16) A lelkészi pályán a szülői ház meggyőződés-rendszere és az ahhoz való viszony különösen is nagy jelentőséggel bír. Egyet érthetünk Friedmannal, aki ennek a jelentőségéről a következőket írja: , Nincs még egy olyan foglalkozás ezen a földön, ahol az ideálok, az értékek, az elvek és a szakmai elkötelezettség ilyen fontos szerepet játszana és ennyire hozzátartozna a munkához. Az orvosok, ügyvédek, now politikusok életére is hatással van a meggyőződés-rendszerük, de a klérus munkája maga a meggyőződés-rendszer. Mivel a meggyőződés az egyén lényege, amilyen mértékben igyekszünk az eredeti családunkban meghatározni önmagunkat, olyan mértékben hatunk a saját szakmai létünkre."" A lelkipásztori pályára készülő teológustól és a gyakorló lelkésztől is annál nagyobb mértékben követel reflektív munkát a saját értékrendszer tudatosítása és életben tartása értékkonfliktusok esetén, minél távolabb van szüleinek meggyőződésrendszere az egyházitól. Felnőttkori életkérdések a szülői ház viszonylatában A felnőttkorba lépve az addig kialakult világszemlélet újra megkérdőjeleződhet, vitába szállhat az ember korábbi megértett életmagyarázataival, világszemléletével, de egy felnőtt akár vissza is térhet gyermekkori — akkor még örökölt, most már tudatosan vállalt — értékrendszeréhez." Akár a serdülőkorban, akár a felnőttkorban dönthet az ember a szülői házzal szemben, de a szülői ház világszemlélete, a szülők gyermekhez, élethez, egymáshoz való viszonya az a , kályha", ahonnan elindult a gyermek, és amihez képest a későbbi életszakaszokban is méri világszemléletét, értékrendszerét, életmagyarázatait. Ahogy Csepeli György fogalmaz: , A családban felnövő egyének felnőttkori csoportosulásaikban a szocializáció során elfogadott mintákat követik: különösen szembetűnő ez a követés a saját család alapítása esetén, de a munkahelyi, szabadidős, politikai-világnézeti csoportokban való részvétel mikéntjét is meghatározza, hogy a család milyen csoportokat vvetetett észrex a gyermekkel, s melyekre nem hívta fel egyáltalán 1377 Friedman: Nemzedekröl nemzedekre, 321. 138 Nemes Livia: Gyermeklélektan és gyermekábrázolás Mérei Ferenc műveiben, in Borgos Anna — Erős Ferenc — Litván György (szerk.): Mérei Élet-Mű, Tanulmányok, Budapest, Uj Mandätum, 2006, 65—72. 46
