Oldal 46 [46]
OCR
A SZÜLŐI HÁZ SZEREPE A LELKIPÁSZTORI IDENTITÁS ALAKULÁSÁBAN A lelkészi pálya mellett, vagy ellen nemcsak verbalizált szerepküldések érkezhetnek a külső környezetből. Bár messzemenő következetéseket nem vonhatunk le az előző és alábbi interjúrészletekből, de azt láthatjuk, hogy a család akár szavak nélkül is képvisel egy értékrendszert és életformát, ami akkor is hat, ha nem direkt, vagy direkt nem szeretné a szülő gyermekét egy szakmai út felé befolyásolni: Lelkészképesítő diplomám után édesanyám azt mondta, hogy: , Na, fiam, most szeretnék neked elmondani valamit, amit eddig nem mondtam el, nemcsak neked, hanem az édesapádnak sem. Amikor te [dátum]-án megszülettél, akkor nekem volt egy ilyen — most nem tudom minek mondani -, egy ilyen belső érzés, isteni sugallat, nem tudom, valami — hogy te lelkipásztor leszel. Én azt mondtam akkor imádságban az Úristennek, hogy: Uram rendben van. Ettől a pillanattól kezdve ezt senkinek nem mondom el, mert ha lelkésszé akarod tenni, akkor tedd azzá, de nehogy azt mondhassa, hogy mert én azt mondtam." Úgyhogy ezt akkor mondta el [dátum] szeptemberében, hogy ő attól kezdve ezt a titkot hordta magában, mert nem szerette volna, hogy ő ezt csinálta magában, vagy az édesapám azt mondta volna, akkor nekünk oda kell tennünk magunkat, hogy lelkész legyen, mert az Úristen ezt mondta, hanem azt mondta, hogy , Uram, ha így gondolod, akkor tedd azzá." Hogy aztán hogyan voltak neki az öröm pillanatai, amikor én teológiára mentem, amikor én azt elvégeztem, ezt nem tudom. De nekem ekkor mondta el, hogy ő ekkor azt az üzenetet kapta, hogy , te lelkipásztor leszel". Na, most ezek után meg, hogy én ezt most betöltöm, azt gondolom, hogyha újra kezdhetném, akkor valószínűleg újra ez a , kényszerpálya" lenne. Nem tudom azt mondani, hogy nem mennék megint, mert úgy érzem, hogy ez több mint saját ötlet, több mint, marad az apja szakmájánál az ember, ez több ennél. Tehát, hogy itt-ott van mögötte az, hogy a felsőbb akarat is erre — Kálvin után — predesztinál. Tehát, hogyha újrakezdeném, én megint ezt csinálnám. Lehet, hogy máshogyan egy-két dolgot, de, hogy ugyanide érkeznék, az valószínű. (13/30) Ha a szülők direkt nem is szólnak bele a pályaválasztásba, de a fiatalnak nem mindegy, hogy bírja-e a szülei áldását, vagy éppen szülei érzelmi/anyagi támasza nélkül marad döntésében. Az alábbi interjúrészlet olyan lelkésztől származik, akinek a családja nem támogatta a lelkészi pálya választását: Szüleim bankost akartak belőlem, mert az volt a mániájuk, hogy sok pénzt keressek. Nehezen vették, de elfogadták, de miután otthagytam, illetve egy évig halasztottam és átmentem teológiára, akkor összeomlottak. Az én melegszívű drága édesapám azt
