OCR
A LELKÉSZKUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA Az interjúalanyok kiválasztásánál a szakértői kiválasztás módszerét alkalmaztuk."é Ezen kvalitatív kutatásokban alkalmazott módszer szerint a terület szakértői révén jut el az interjúalanyokhoz. Ügyeltünk arra, hogy megjelenjenek női lelkészek is a mintavételben (7 fő), és figyeltünk arra is, hogy több egyházkerületből legyenek interjúalanyok. Életkori sajátossága a mintavételnek, hogy olyan lelkipásztorokat szólítottunk meg, akik legalább 5-10 éve a pályán vannak, gyülekezeti szolgálatban. A legtöbb interjúalany a negyvenes korosztályból került ki, de az idősebb korosztály is képviseltette magát. A 2013-as évben első körben olyan , volt" lelkipásztorokat kerestünk meg, akik felszentelt lelkészei (voltak) a Magyarországi Református Egyháznak, de életük egy szakaszában kiléptek a gyülekezeti szolgálatból és/vagy pályát módosítottak, vagy intézményi keretek között szolgálnak tovább (1—9. interjú). Ezt a célcsoportot azért tartottuk fontosnak, mert az egyház működésével kapcsolatban olyan új szempontokat hozhatnak be, melyek gazdagíthatják a megértésünket az egyház működésével kapcsolatban. 2014-ben a második interjúkörben olyan lelkészeket kerestünk meg, akik többgenerációs lelkészcsaládok gyermekei. Ezt a célcsoportot azért tartottuk fontosnak, mert ők a szülői házból olyan világszemléletet, érzelmi stabilitást hozhattak magukkal, mely szintén nagyon fontos szempontokat ad a lelkészi életpálya megértése szempontjából (10—22. interjúk). 2015-ben olyan lelkipásztorokat kerestünk meg, akik a teológia elvégzése után gyülekezeti szolgálatba álltak. Itt nem volt megkötés a családi háttér. A harmadik kör interjúit azért nem korlátoztuk egy külön csoportra, mert szerettük volna, ha a 33 interjúban a nemek, életkorok aránya kiegyenlített módon jelenik meg (23—33. interjúk). Az interjúk során a mintakérdések segítségként, ötletadóként szerepeltek. Használatuk nem volt kötelező, mivel félig strukturált interjúkkal dolgoztunk, vagyis sem a sorrend, sem a kérdezés nem volt kötött, a beszélgetés a kronologikus logika keretein belül aránylag szabadon folyhatott, ugyanakkor ha semmi nem jutott az interjúkészítő eszébe, ezeket szabadon használhatta egy témakör bevezetésekor. Az interjúk szövegét Hámori Ádám kollégám rendelkezésemre bocsátotta, ezekből alakítottam ki a kutatás adatbázisát (mintegy nyolcszáz oldal). A könyvben szereplő interjúrészletek mögött feltüntettem, hogy hányadik interjú hányas számú kérdésére adott feleletként jelenik meg az adatbázisban az idézett szövegrész." 86 Vö. W. Fuchs-Heinritz: Biographische Forschung — Eine Einführung in Praxis und Methoden, Wiesbaden, VS Verlag für Sozialwissenschaften, 2005, 216 kk. §7 Például a (7/11) a hetedik interjú, 11. kérdésére adott választ jelöli. 31