OCR
AZ IDENTITÁS ÉS A SZEREP ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK EGY LEHETSÉGES MODELLJE hogy az élet töredékes." A lelkész maga is az Ige címzettje és bűnétől megigazított ember." Nem a személyiség , levágása," hanem egy annak sötétségével és bűneivel Isten előtt álló és vele együtt élő ember bizonyságtétele élő és valódi a többi ember számára." , Nem egy érett pasztorál-teológiai identitás, nem a lehető legjobban betöltött teljes szerep (7Jotalrolle) lehet a cél, hanem mind a szolgálatban, mind pedig a magánéletben a saját határaink komolyan vétele és felvállalása. Az ezek miatti fájdalmat és szomorúságot nem tagadva, az a cél, hogy az esélyek és a kreatív lehetőségek kerüljenek előtérbe"— írja Klessmann." A kongruens személyiséghez nemcsak a saját bűneikkel való szembenézés, hanem a szerepelvárásoktól való távolságtartás is szükséges."? Krappmann az érett identitáshoz fontosnak ítéli a szereptől és normáktól való reflexív rálátáshoz szükséges távolság megtartásának képességét. A szerepfelvételben a személyes értelem megtalálását, annak a képességét, hogy tudjunk a másoktól jövő szerepelvárásokkal élni, illetve megküzdeni, el tudjuk hordozni a szereppel járó ambivalenciákat, lássuk a szerep határait, illetve a szerepet a saját identitással kongruensnek lássuk." AZ IDENTITAS ES A SZEREP OSSZEFUGGESENEK EGY LEHETSEGES MODELLJE Bar a lelkészi szerep korántsem olyan körülhatárolt, elkülönült és kevésbé intézményesült, mint a római katolikus papok esetében, de a protestáns lelkészek esetében sem figyelmen kívül hagyható a szerep hatása egy egyénre és a közösségre." A lelkész saját definiált szerepe szerint viszonyul a körülötte lévőkhöz, és mások is saját lelkészképük szerint kommunikálnak vele." A lelkészlétben fennáll a veszély, hogy a szerepet összetévesszük az identitással: , az vagyok, ami a munkám" elve alapján." Bár a két fogalom elválaszthatatlan, fontos tisztázni a szerep és az identitás közötti összefüggést. 6® H. Luther: Religion und Alltag - Bausteine zu einer Praktischen Theologie des Subjekts, Stuttgart, Radius-Verlag, 1992, 168. Luther: Paradoxe Institution, 58. 70 M. Kassel: Biblische Urbilder — Tiefenpsychologische Auslegung nach C. G. Jung, München, Pfeiffer, 1980, 136. 7! Klessmann: Pfarrbilder im Wandel, 24. A. Reihmann - R. Neubert Stegemann: Verlehrnen im Pfarramt, in R. Sommer - J. Koll (Hg.): Schwellenkunde - einsichten und Aussichten für den Pfarrberuf im 21. Jahrhundert, Ulrike Wagner-Rau zum 60. Geburtstag, Stuttgart, Kohlhammer, 2012, 171-190., 172. L. Krappmann: Soziologische Dimensionen der Identität, Stuttgart, 1973, 97. E. Drewermann: Kleriker — Psychogramm eines Ideals, Olten, Walter Verlag, 1988, 744. 75 Klessmann: Pfarrbilder im Wandel, 11. Peter M. Senge: A tanuló szervezet kialakításának elmélete és gyakorlata, Budapest, HVG, 1998, 22-23.