OCR
PASZTORALTEOLOGIAI MEGFONTOLASOK A LELKESZI SZOLGALATROL sztiksége van egy lelkipdsztornak.® A karizmák vagy kompetenciák összessége azonban nem elég, hiszen a képesség nem elég a lelkészi szolgálathoz, bár szükséges feltétele." Fontos az a Lélek is, ami a lelkész jelenlétét áthatja." Ahogy Barth Isten vezetésének fontosságáról írja: , Nem az élményt, a tapasztalatot és a felfedezést kell a legfontosabbnak tekintenünk, hanem annak egyszerű és tényszerű megismerését, amit szem nem látott és fül nem hallott (1Kor 2,9). Nemcsak annak a megosztása, ami a tudomásunkra jutott, hanem, amiben részt vettünk. Nemcsak a továbbadás, hanem a megértés, nemcsak az együttérzés, hanem az együtt munkálkodás is számít. A hit továbbadását, az Isten által munkált hit kell megelőzze bennünk."? Az emberi elvárásokkal ellentétben Isten jelenléte nem az elvárásokról szól, a kegyelem megtapasztalása felszabadít a szolgálatra is. Természetesen a szerepnek lehetnek olyan részei, melyeket felelősségvállalásból el kell hordozni, de ebben Istennek kell inkább tetszeni, mintsem embereknek (Apcsel 5,29).°° Az , extra me" aspektusa kihagyhatatlan a lelkészi szolgálatból." Isten az, aki alkalmassá tehet valakit a szolgálatra és első renden neki adunk számot az életünkről. Isten vezetésének kérése és önmagunk vezetése azonban nem egymás ellen kijátszható, hanem az első függvényében, egyszerre kellene megvalósulnia. Ez egyrészt alázatra int, másrészt reménységet is adhat a lelkészi szerep betöltőjének. Bár a közösség nemcsak szerepelvárásokkal, hanem sajátos szerepküldéssel is tekinthet a lelkészre, aki könnyen tanácsadó szerepben találhatja magát, mintha titkok tudója és Isten akaratának hivatalos közvetítője lenne." Ez a potens érzés azonban könnyen csalóka lehet, ahogy Klessmann figyelmeztet: s aki tisztában van saját határai korlátozott voltával, nem kell vallásos virtuózként (D. F. Schleiermacher) élnie és cselekednie, sokkal inkább az összetartozás érzésére van szükség azokkal, akikkel együtt ő is úton van."" Egy lelkész akár másoktól veszi át, akár saját maga formálja a lelkészképet, az mindig ideáltipikus kép lesz, és a valóságban, a cselekvés szintjén a legjobb szándékkal sem lehet megvalósítani." A magas elvárások a lelkésszel szemben közelebb állnak korunk pozitivista és sikerorientált emberképéhez, mint a keresztyén felfogáshoz, nevesül ahhoz, 59 Karle: Der Pfarrberuf als Profession, 242. 6 Keller: Charisma als Grundbegirff der Pratischen Theologie, 447. 61 M. Maciel: Priester für das Dritte Jahrtausend - und ihre ganzheitliche Ausbildung, Rom, Edizioni ART, 2005, 43. © K. Barth: Der Römerbrief, Zürich, TVZ, 1922, 2010 (zweite Fassung), 47-48. 6]. Karle: Kirche in Reformstress, Gütersloh, Gütersloher, 2010, 217. 6 C. Möller: Zwischen „Amt” und „Kompetenz” - Ortsbestimmung pastoraler Existenz heute, PTh, 82, 1993, 460-475., 461. 6% Rössler: Grundriss der praktischen Theologie, 499. 66 Klessmann: Pfarrbilder im Wandel, 24. Vö. Y. Spiegel: Art - Pfarrer, in Gert Otto (Hg.): Praktisch-theologisches Handbuch, Hamburg, 1970, 372-386., 380. 6 Keller: Charisma als Grundbegirff der Pratischen Theologie, 457. 24