Oldal 22 [22]
OCR
KORUNK EGYHÁZI SZEREPELVÁRÁSAINAK SOKFÉLESÉGE Klaus Winkler lényegre törő definícióját tekintem mérvadónak a lelkészi szerepre vonakozéan: ,,a lelkész egy teológiailag felkészült gyülekezeti tag azzal a megbizatassal, hogy Isten Igéjét egy konkrét gyiilekezetben prédikalason, lelkigondozason, tanításon és személyes bizonyságtételen keresztül továbbadja. Többi szolgatársával közösen munkálkodik úgy, hogy közben felvállalva egyfajta vezetői szerepet, lelkesíti és koordinálja a gyülekezet életét."" A lelkész hivatásszerűen teszi azt, ami minden keresztyénnek a dolga: a hitét megéli, hitre hív és a hitben segít. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a lelkészek évszázadokig erkölcsi értelemben meghatározó és megbecsült szereplői voltak nemcsak a gyülekezet, hanem a tágabb társadalmi közeg számára is." Az évszázadok során alakult és változott lelkészképek nem tűntek el, hiszen későbbi generációk is idővel visszanyúltak, visszanyúlnak — kegyességi irányzattól függően — egy korábbi lelkészi szerep értelmezéséhez, egy-egy számukra fontos érték mentén. A lelkészkép mai változásai mögött is fellelhetünk akár évszázadokra visszamenő mintákat, és természetesen új, eddig nem létező társadalmi kérdések és az egyház életének időnkénti átstuktúrálódása is definiálásra késztetik az egyházat és a lelkészt is saját szerepére nézve. KORUNK EGYHÁZI SZEREPELVÁRÁSAINAK SOKFÉLESÉGE Változó korunkban a protestáns egyházakon belül az eleve sokféleképpen definiált, vagy éppen sokféleképpen definiálatlan lelkészkép és szerep újabb változásokon megy át." Megfigyelhető egyfajta eltávolodás a tradicionális szerepelvárásoktól. Például az egyházban a parókiális rendszeren belül (falu, város, szórvány) és kívül is többféle lelkészi szolgálati terület létezik (iskola-, kórház-, börtön-, katona-, társadalmi missziói, egyetemi lelkészi stb.). Lehet valaki lelkészként gyülekezetvezető, beosztott, intézményfenntartó, vagy akár részmunkaidős alkalmazásban. A lelkészi szerep értelmezésére is több lehetőség nyílik kegyességi irányzattól függően: vannak olyan gyülekezetek, amelyek szkeptikusak a női lelkészséggel kapcsolatban, míg máshol a gyülekezet vezető lelkipásztora nő. Az élethelyzet is más-más szerepértelmezéseket kínál attól függően, hogy egyedülálló lelkésznőről 4 E. Winkler — G. Kretzschmar: Der Aufbau der Kirche zum Dienst, in H. H. Jenssen (Hg.): Handbuch der Praktische Theologie I., Berlin, Evangelische Verlagsanstalt, 1975, 133—228., 146. Vö. Winkler: Gemeinde zwischen Volkskirche und Diaspora, 125. Michel Foucault egy tanulmányában ír a lelkipásztori funkció továbbéléséről a társadalom rendszereiben. M. M. Foucault: A szubjektum és a hatalom, in Kis Attila — Kovács Sándor — Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv II, Szeged, 1997, 270-278., 275-277. N. Schneider - V. A. Lehnert: Berufen - wozu? - Zur gegenwärtigen Diskussion um das Pfarrbild in der Evangelischen Kirche, Neukirchen-Vluyn, Neukirchener Verlag, 2011, 66. 45 46 21
