Oldal 21 [21]
OCR
PASZTORALTEOLOGIAI MEGFONTOLASOK A LELKESZI SZOLGALATROL szüksége az embereknek segítségre, hogy reflektálni tudjanak, és értelmezni tudják azt, ami velük történik." Ugyancsak Josuttis 1996-os , Die Einführung in das Leben” cimü könyveben mär valläsfenomenolögiai szempontböl közelíti meg a kérdést, és a lelkész szerepét akként definiálja, hogy a lelkész az, aki a Szentséges , rejtett és tiltott zónájába" vezeti az embereket.? Albert Grötzinger kultúrfilozófiai megközelítésében azt mondja, hogy a lelkész feladata az emlékeztetés: , A posztmodern ember a lelkészben nem a nagy kommunikátort keresi, hanem az értelmezőt, aki az aktuális élethelyzetet a bibliai-keresztyén tradíció szemszögéből értelmezi."" A lelkész hasonlóan a rabbihoz, a tradíció nagy narratívájába vonja be újra és újra hallgatóit. Isolde Karle már rendszerszemléleti alapon vizsgálja a lelkészt, és azt mondja, hogy a lelkész rendelkezik úgynevezett teológiai, illetve spirituális kompetenciával, és mint szakértő, segít társainak a közösségben a hit kérdéseiben eligazodni." A valláshermeneutikai szempontot pedig William Gráb képviseli, aki szerint a lelkész elsősorban interpretátor, aki az értelemtalálásban segít, és saját életünk értelmének megtalálásához segítséget ad a keresztyén hit üzenete, rítusai és szimbólumrendszere által.? Wagner Rau pedig azt mondja, hogy a lelkész olyan valaki, aki az élet határhelyzeteiben segít a küszöbön átlépni, átjutni egyik partról a másikra. Az egyházra mindig is jellemző volt az átmeneti időben és térben való lét: Krisztus-várás és jelenben élés, hivatásvégzés a világban, de annak tudatában, hogy nincsen itt maradandó városunk. A gyülekezet mindig átmeneti zóna volt, hiszen az egyház szolgái jelen voltak az emberek életének nagy átmeneteiben is (születés, felnőtté válás, házasság, halál, betegség).? Amint az előző felsorolásból is látszik, a lelkész szerepét tekintve számos, egymást kiegészítő aspektus létezik, és mindegyik megragad valamit abból, ahogy a lelkészekre tekinthetünk. Számos más megközelítés is létezik a lelkészek mindennapjaiban: a közössegszervezö, lelkigondozö, teolögus stb. Szemelyes habitus és teológiai meggyőződés szerint változik, hogy kinek melyik aspektus domvH borodik ki jobban. A sokfele megközelites közül a könyv későbbi fejezeteiben Josuttis: Der Pfarrer ist anders, 50. M. Josuttis: Die Einführung in das Leben - Pastoraltheologie zwischen Phänomenologie und Spiritualität, Gütersloh, Gütersloher Verlagshaus, 1996, 18. A. Grözinger: Die Kirche - ist sie noch zu retten? — Anstiftungen für das Christentum in postmoderner Gesellschaft, Gütersloh, Chr. Kaiser/Gütersloher Verlagshau, 1998, 139. I. Karle: Der Pfarrberuf als Profession — Eine Beruftheorie im Kontext der modernen Gesellschaft, Stuttgart, Verlag Kreuz, 2008, 328-329. W. Gräb: Religion als Deutung des Lebens — Perspektiven einer Praktischen Theologie gelebter Religion, Gütersloh, 2006, 203. 3 U. Wagner-Rau: Auf der Schwelle - Das Pfarrramt im Prozess kirchlichen Wandels, Stuttgart, Kohlhammer, 2012, 33. 40 41 42 20
