Oldal 20 [20]
OCR
PARADIGMAVÁLTÁSOK A LELKÉSZKÉP ALAKULÁSÁBAN hogyan gondolkodunk a lelkészek helyéről és szerepéről. Ahogyan a társadalom változott, a lelkészkép is átalakult. Volt, amikor a lelkipásztor az értékek őrzőjeként jelent meg, ez konzervatív szerepet jelentett, és voltak időszakok, amikor éppen a progresszivitás támogatói voltak, például a munkáspapok vagy a felszabadítás-teológusok. A magyar református egyházi kultúrában a mai napig is különösen fontos a dialektika teológia hatása. A 20. század világégései és az ebben az időszakban fontos szerepet betöltő dialektika teológia a lelkészben a Krisztusról szóló bizonyságtétel tanújának szerepét látta, akinek elsősorban nem a személyisége fontos, hanem a rábízott üzenet.? Trillhaas szerint minden szolgálat fókusza ,az egyház célja felől értelmezve az, hogy az embereket hitre hívja és Krisztus testében megtartsa."? Ebben a munkában a lelkész szerepe nem más, mint hogy hiteles tanú legyen." A dialektika teológia térhódításával a lelkipásztor személyéről, szerepéről szóló reflexió háttérbe szorult. Az, hogy ma újra beszélhetünk a pasztorálteológia létéről, az utóbbi pár évtized következménye. A gyakorlati teológia empirikus, majd pedig hermeneutikai paradigmaváltásával újra megjelentek a teológián belül a tudományos reflexiók a lelkész szerepét illetően. ? Hiszen a lelkipásztor nem egy olyan eszköz Isten kezében, aki objektív módon közvetíthetné Isten üzenetét, hanem Isten az emberi szubjektivitást, az emberi személyiséget is formálva, felhasználva, hús-vér emberek által, dialóguspartnerként viszi végbe akaratát életünkben. Ugyanakkor az egyetemes papság elve alapján nehéz megállapítani, hogy pontosan mit is csinál a lelkész." Részben a lelkészi szerep kürölhatárolatlansága, ugyanakkor kompexitása teszi lehetővé, hogy számos, egymást kiegészítő meghatározása legyen ennek a szerepkészletnek."" Teológusok annyiféle metaforával, megközelítéssel álltak elő, ahányféle aspektusból kezdték vizsgálni a területet. Manfred Josuttis 1983-ban a „Der Pfarrer ist anders" című pasztorálteológiájában pszichológiai szempontok szerint értékelte a lelkész szerepét, és akkor úgy látta, hogy az emberi élet konfliktusaiban van 32 Möller: Einführung in die Praktische Theologie, 28. 33 W. Trillhaas: Der Dienst der Kirche am Menchen - Pastoraltheologie, München, 1950, 16. 34 K. Barth: Die Kirchliche Dogmatik, IV/3. Zürich, TVZ, 1989, 660. Rössler: Grundriß der Praktischen Theologie, 64. Läsd még: A. Grözinger: Gelebte Religion als Thema der Systematischen und Praktischen Theologie, in A. Grözinger — G. Pfleiderer (Hg.): „Gelebte Religion” als Programmbegriff Systematischer und Praktischer Theologie, Zürich, Theologischer Verlag Zürich, 2002, 13-20., 14. H. Luther: Paradoxe Institution - Zum Funktionswandel des Pfarramts im Individualisieriungsprozess, in K. Fechtner - C. Multia (Hg.): Henning Luther - Impluse für eine Praktische Theologie der Spätmoderne, Stuttgart, Kohlhammer, 2014, 57-78., 57. Joöb Mäte: Metszespontok — A másodlagos szerepek intervenciós lehetőségei a szupervíziós munkäban, Embertärs, 2015/2, 144-160., 153. 19
