Oldal 65 [65]
OCR
5. SZÓTÁRKÉSZÍTÉS ÉS SZÓTÁRHASZNÁLAT A szótárak jellemzően csapatmunkában készülnek, általában erre szakosodott kiadóknál. A szótárszerkesztői csapat vezetője a szerkesztő (vagy főszerkesztő), és vele szorosan együttműködve dolgoznak a szócikkírók és szerkesztők, valamint a technikai munkatársak: korrektorok, tördelők, műszaki szerkesztők, tipográfusok, informatikusok stb. Ha valaki saját maga szeretne egy szótár készítésének nekifogni, akkor az egyik lehetőség, hogy a szótár tervezését és összeállítását elvégzi, és az elkészült anyaggal megkeres egy kiadót. A másik lehetőség, hogy megtervezi a szótárat, és a tervekkel keres meg egy kiadót. A szótár megtervezése itt a szótár tartalmi és formai jegyeit jelenti, valamit annak felmérését, hogy kik lennének a szótár célközönsége, várhatóan kik vásárolnák meg a szótárat, és milyen haszna lenne ebből a kiadónak. Hartmann és James a Dictionary of Lexicography munkálatait így kezdték: megtervezték a szótárt, sőt, a tervüket tesztelték is saját tanítványaik körében, és a visszajelzések alapján változtattak az eredeti tervükön. Természetesen egyszerű szójegyzékeket, kisebb méretű szótárakat, pl. kétnyelvű szólistát viszonylag könnyen össze lehet állítani — ilyenkor az a legcélszerűbb, ha Excel táblázatba gyűjtjük az adatokat, mert azt a legkönnyebb a későbbiekben bármilyen más szofítverbe betölteni (kb. 10.000 sorig kezelhető megfelelően). A szótárkészítés nagyszámú lépését különböző szerzők különbözőképpen mutatják be a szakirodalomban. Hartmann (2001: 15, 20) szerint a sikeres szótárkészítés alapja az összeállítási folyamat piackutatáson alapuló alapos megtervezése és végrehajtása, oly módon, hogy ezzel találkozzanak a lehetséges felhasználók szükségletei, és megfelelően kialakított információs kategóriák legyenek (pl. jelentések, példák, kiejtés, nyelvtan, etimológia). Minden szótárprojektet meg kell tervezni; a tervezés főbb lépései az alábbiak: 1. Előzetes terv elkészítése (a projekt előkészítése, beleértve a piackutatást is). 2. Terepmunka: az adatok összegyűjtése és rögzítése (szövegkorpusz, tanácsadók, adatbázis). 3. Leírás: a szöveg szerkesztése (szólista, használati útmutató, információs kategóriák). 4. Prezentáció: a végtermék kiadói munkálatai (formázás, nyomtatás, korrektúra, ellenőrzés). s 64 +»
