Oldal 61 [61]
OCR
4. A SZÓTÁRI SZERKEZET ÉS A SZÓTÁRELEMZÉS SZEMPONTJAI 2.3 A szótár tartalma (a mikrostruktúra — a szócikkek tartalma — alapján) 2.3.1 Lexikológiai alapok a) a feldolgozott szókincs nagysága és összetétele (szó, kifejezés, frazeológiai egység stb.); a szókincs válogatásának szempontjai (, hagyományos", korpuszalapú, gyakorisági, fontossági); példamondatok száma, szerepe; b) szinkrónia és diakrónia viszonya; c) a különféle nyelvváltozatok (területi, társadalmi, szituatív változatok) reprezentációja a szókincsben és minősítési rendszere. 2.3.2 Fonológiai/grafémikai információk a) kiejtés(változatok) jelölése, minősítése; b) írás(változatok) jelölése, minősítése. 2.3.3 Grammatikai információk a) morfológia (szótári alak/lemma): szófaj, nyelvtani nem, szám és eset, nyelvtani paradigma stb.; b) szintaxis: mondatrésziség; szabad és kötött bővítmények (vonzatok); szórend. 2.3.4 Szemantikai információk a) metanyelv (defining vocabulary [definiáló szökics], meghatározások jellege (definíciók típusa) [célközönség!I; és/vagy célnyelvi ekvivalensek; b) poliszémia, homonímia, szinonímia; c) az enciklopédikus ismeretek szerepe és aránya, és viszonya a (legújabb) szakmai és tudományos eredményekhez (a szótári hitelesség kérdése). 2.3.5 Egyéb releváns nyelvészeti információk a) frazeológia (kollokációk, kifejezések, idiómák stb.); b) pragmatika (példamondatban, illetve explicit magyarázattal a szócikkekben vagy betétszövegként). 3. A szótár használatáról szóló információk 3.1 Használhatóság a célközönség és más felhasználók szempontjából. 3.2 Adatok általános hozzáférhetősége, ellenőrizhetősége. 3.3 A szótár innovatív jellege (új szerkezeti, tartalmi, használati jegyek). 3.4 A szótár (szakmai, gyakorlati, esztétikai stb.) értékelése, haszna a társadalom szempontjából. + 60 +
