OCR
4. A SZÓTÁRI SZERKEZET ÉS A SZÓTÁRELEMZÉS SZEMPONTJAI 4.1 A SZÓTÁRI SZERKEZET A szótári szerkezetről szóló részt Hausmann-Wiegand (1989), Hartmann-James (1998), Svensen (1993), valamint Föris (2002) es FörisHesz (2007) müvei alapjan foglalom össze. A szótári szerkezetet többféle szinten tanulmányozzuk, és négy fő részét különítjük el: a megastruktúrát, a makrostruktúrát, a mikrostruktúrát és a mezostruktúrát. A megastruktúra a makrostruktúrát és a szótáron kívüli részt [ouside matter] magában foglaló rendszer. A szótáron kívüli rész-t alkotják a szótári részt megelőző és az azt követő információk, adatok: pl. előszó, rövidítésjegyzék, tartalomjegyzék, borítólap és ide tartozik a szótár mérete, borítója, a tipográfiai információk is. A makrostruktúra a szótár lemmáinak (címszavainak) valamilyen sorrend szerint sorbarendezett együttese. A rendezés különböző szempontok alapján történhet. A legelterjedtebb a címszavak betűrendes felsorolása (elölről kezdődő betűrendben [balról jobbra], vagy hátulról kezdődő betűrendben [jobbról balra] — ez utóbbi neve ,,a tergo” szótár vagy szóvégmutató szótár). Gyakori még a címszavak tematikus, időrendi (kronologikus), és gyakorisági rendezése. A mikrostruktúra a címszavak és a címszavakra vonatkozó információk együttese, amely szócikkekben jelenik meg. A mikrostruktúra az egyes szócikkek szerkezeti jellegzetességeit mutatja meg, amelyek minden szócikk esetében megegyeznek. A szócikk a mikrostruktúra alapegysége. Részei a címszó, a címszóra vonatkozó fonetikai, grammatikai, szemantikai információk, a jelentés, a szinonimák, a példák stb. A címszó (lemma) a szócikkek legelején található, a szótárban tipografikusan is kiemelt lexéma (szó, kifejezés vagy frazéma), amelyről az adott szócikk információt ad. Az információ sokféle lehet (a szótár