Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000013/0000

Lexikológiai és lexikográfiai ismeretek magyar (mint idegen nyelv) tanároknak

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Fóris Ágota
Cím (EN)
Lexicological and Lexicographic Foundation for Teachers of Hungarian (as a Foreign) Language
Tudományterület
Nyelvek és irodalom / Languages and Literature (13013), Nyelvészet / Linguistics (13024)
Sorozat
Károli könyvek. Jegyzet
Tudományos besorolás
egyetemi jegyzet
022_000013/0046
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 47 [47]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000013/0046

OCR

3. A SZÓTÁR MINT REFERENCIAMŰ Tájszótárak A Magyar dialektológia című könyvben Hegedűs (2001) a következő szempontok szerint foglalja össze a tájszavak kategorizálását: A tájszavak osztályozásának alapjául két egyetemes, azaz minden nyelvre érvényes kritérium szolgál: az alak és a jelentés (funkció), valamint a kommunikáció (a köznyelvi alapú érthetőség). Természetesen bármilyen kritériumot alkalmazunk (a két említettet és másokat is), a köznyelvhez való viszonyítás, tehát a kontrasztív alapállás változatlan marad. Ennek értelmében az első kritérium szerint a tájszavak köznyelvi megfelelőiktől a) vagy alakjukban, vagy b) jelentésükben (funkciójukban), vagy pedig c) mindkettőben különböznek. (...) A második kritérium szerint pedig vannak köznyelvi alapon érthető és vannak nem érthető tájszavak (Hegedűs 2001: 376). E kritériumok képezik a tájnyelvi lexika osztályozásának alapját. Kiss Jenő (2002: 399) a valódi tájszavakat két további csoportra osztja: a. tulajdonképpeni tájszó, amelyek fogalma és szóalakja sem ismert a köznyelvben, és b. névbeli tájszó, amelyek fogalma igen, de szóalakja nem ismert a köznyelvben; továbbá bevezeti az alaki-jelentésbeli tájszavak kategóriáját (így összesen a tájszavak öt csoportját különbözteti meg). A nyelvjárási szókészlet feltárására nyelvatlaszokat és tájszótárakat készítettek. Kiss Jenő a tájszótárt olyan nyelvjárási szótárként határozza meg, , amely egy (vagy több) településnek vagy tájegységnek, illetőleg az egész nyelvterületnek csak azon lexikális elemeit tartalmazza, amelyek területi kötöttségűek, nincsenek meg a köznyelvben, illetőleg más alakban és/vagy jelentésben vannak meg, mint a köznyelvben" (Kiss 2002: 392). Vagyis ,egy helyi nyelvjárásnak vagy több nyelvjárásnak, esetleg egy tájegységnek a köznyelvhez viszonyított lexikai többleteit" (Kiss 2002: 392) gyűjtik össze a tájszótárakban. Szakszótárak A nyelvváltozatok vizsgálata a nyelvi rendszer egészének az ismeretét feltételezi, hiszen bármely nyelvváltozat a többi nyelvváltozattal és a nyelv egészével szoros kapcsolatban van, jellemzőit ebben az összefüggésben « 46 +»

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1749 px
Kép magassága
2481 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
930.69 KB
Permalinkből jpg
022_000013/0046.jpg
Permalinkből OCR
022_000013/0046.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde