OCR
3.2 A SZÓTÁR meghatároznunk a fogalmak főbb jegyeit. Csak ezután következhet a szóalakok hozzárendelése a különböző fogalmakhoz (vö. Fóris 2005a). Ilyen vizsgálatot végzett el és publikált például Kiss Mónika Szótár a szótárban című tanulmányában, amelyben a szótár jelentésmezőjét analizálja magyar és francia összevetésben. Vizsgálatát magyar és francia egynyelvű és kétnyelvű szótárak alapján végezte, végső következtetése pedig, hogy , az egynyelvű szótárak meghatározásai, a kétnyelvű szótárak megfelelői és példái alapján látható, hogy még egy látszólag egyszerű — igaz többjelentésű — főnévnek is milyen kiterjedt szemantikai mezeje van" (Kiss 2004: 66). Vizsgálatából (is) levonható az a következtetés, hogy a szótár szó a magyar nyelvben többjelentésű (lásd még Fóris 2012). A Dictionary of Lexicography (DoL 1998) meghatározása szerint: a , szótár a legelterjedtebb típusú referenciamű (,dictonary — the most common type of reference work”), akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a referenciaművek prototípusa. Referenciamű minden olyan termék, akár könyv vagy számítógépes szoftver, amely lehetővé teszi az embereknek, hogy információt viszonylag könnyen és gyorsan tároljanak és előhívjanak (, reference work — any product, such as a published book or a computer software, that allows humans to store and retrieve information relatively easily and rapidly”). A lexikografiai referenciamtivek prototipusänak, a szétärnak a jelentése a magyar nyelvészek jó része szerint a Magyar értelmező kéziszótárban adott meghatározással azonos, vagyis , szótár fn 1. Vmely nyelv szavainak jelentős részét betűrendben tartalmazó és ugyanazon a nyelven értelmező v. a szavak idegen nyelvű megfelelőit közlő könyv" (ÉKsz.?). — Igaz, egy másik, tágabb jelentést is megad e szótár: , Nyelvt Hasonló, de szócikkeiben más információkat tartalmazó mű. (...)" (ÉKsz.?). — Tehát a szótár prototípusának leginkább a címszavakat alfabetikus sorrendben közlő, értelmező típusú vagy kétnyelvű szótárt tekintik. A nem prototipikus esetbe belefér még a más típusú információkat tartalmazó mű is. — De mi lehet a más típusú információ? Grammatikai? Kiejtési? Etimológiai? Szakmai? Úgy gondolom, hogy az ÉKSz.? értelmezése a nyelvi szótárakra vonatkozik, és nem általában a szótárakra. Zgusta álláspontja szerint a nyelvi szótárak olyan nyelvészeti információkat tartalmaznak, amelyek a nyelv lexikai egységeivel és azok nyelvészeti tulajdonságaival kapcsolatosak. Ezzel ellentétben az enciklopédikus szótárak elsősorban az egyes lexikai egységek denotátumával foglalkoznak: a nyelven kívüli + 39 +