Page 29 [29]
OCR
2. A LEXIKOLÓGIA ALAPFOGALMAI — E kategóriánál a további alosztályokra bontásnál a szavak stílusát is figyelembe veszik (pl. írott nyelv: tudományos, hivatalos, publicisztikai, szépirodalmi stílus; beszélt nyelv: szónoki, társalgási stílus). 3) Az élő nyelvnyelvhasználatban a) élőnyelvi szavakat, b) elavult szavakat (archaizmusokat) és c) dj szavakat (neologizmusokat) különítenek el. A nyelv folyamatosan változik. Általában a nyelvek történetének van archaikus, középkori, újkori és jelenkori fázisa, és minden fázis felismerhető a jellegzetes morfofonológiai és lexikai jellegzetességeiről. Amikor a szókészletet osztályozzuk, a valóságban nem túl könnyű meghúzni a határt két kor lexikája között. Egy szó korának megállapítása annak a kiválasztott szövegek valamelyikében dokumentált jelenlétéhez kötött (tehát mindig lehetséges a revízió, azaz a korábbra datálás). A másik, hogy a jelentésváltozás a szinkrón és diakrón műveknél egyaránt problémát jelent a lexikográfus számára. Ezért célszerű volt egy praktikusabb, gyakorlati jellegű meghatározást bevezetni a szótárkészítésbe, a gyakorlati szinkrónia fogalmát. A gyakorlati szinkrónia Rey-Debove (1971) alapján az a maximális időintervallum, amely a jelenlegi valódi beszélők közti valódi változások minimális időszakának megfelel, vagyis egy 60 éves periódus, a 15 és 75 éves kor között birtokolt nyelv. Egy 75 éves ember megőrzi fiatalkorának nyelvi szokásait, sokkal inkább aktív lexikát használ, mint 15 évesen, miközben a közvetítők hiánya miatt nem gyakorolja a 15 éves korának megfelelő passzív szókincsét. 60 év lexikája alapján a lexikográfus értékelheti a különböző elemek együttélését. A lexikográfus a szinkrón regisztráció során a szavakat mint lemmákat rögzíti, és jelölésekkel látja el (élőnyelvi, elavult/archaikus, neologizmus). Ezek a jelölések a szótárak rövidítésjegyzékében szerepelnek, de nincs pontos meghatározásuk (pl. archaikus lehet egy szó, ha adott benne szereplő hangot x évtől y évig használták csak; neologizmus lehet egy szó, ha az anyanyelvi beszélők nagy százaléka annak ítéli). A nyelv új kommunikációs szükségleteket fejez ki a használók társadalmi, gazdasági, technikai fejlődésétől függően. Új fogyasztási nemek feltűnése, a munkamegosztás változása, új technikai eszközök feltalálása új jelöléseket hoz magával. Ezeket az új lexikai elemeket hívják neologizmusoknak. Ritkán beszélhetünk olyan teljesen új szavakról (mint pl. a robot gép vagy automatikus berendezés"), amelynek ismerjük a kitalálóját (K. Capek), és a pontos születési idejét (1920). Új szó más módokon is születhet, pl. egy meglevő szó értelmének kiterjesztése, szűkítése, vagy + 28 +
