Oldal 28 [28]
OCR
2.4 SZÖKINCS, SZOKESZLET A szókincs (hagyományos) nyelvészeti osztályozása A szavaknak a hagyományos nyelvészeti leírásban szokásos kategorizálási módjait Zsemlyei (2002) könyvére támaszkodva elemzem, aki hét nagy csoportot különböztet meg: , A nyelvtudomány a következő szempontból kategorizálhatja a szavakat: 1) társadalmi fontosságuk, 2) az egyes nyelvváltozatokhoz való viszonyuk, 3) élőnyelvi felhasználásuk, 4) eredetük, 5) a használó egyénhez való viszonyuk szerint, 6) stilisztikai szempontból és 7) egyéb szempontok szerint" Zsemlyei 2002: 10). A Zsemlyei-féle csoportosítás lényegében megegyezik a hagyományos magyar lexikológiai felosztással. 1) A szavak , társadalmi fontossága alapján" a szókészletet a) alapszókincsre (alapszókészletre) és b) peremszókincsre (kiegészítő szókincsre, peremszókészletre) osztják. A két csoportba tartozó szavak pontosabb számáról különböző becslések születtek; az alapszókincsbe tartozó szavak nagyságrendekkel kevesebben vannak, mint a peremszókincsbe tartozó szavak. A nyelvstatisztikai vizsgálatok segítségével a szinkrón alapszókincs számszerűen és konkrétan meghatározható (ez kb. 7000 szó, lásd az alapszókincsről szóló fejezetben). Az alapszókincsbe tartozó szavakra jellemző, hogy fontosak, össznépi jellegűek, jelentős részük régi tagja a szókészletnek, nagy a szócsaládjuk, többségük többjelentésű; lehetnek tőszavak, származékszavak és összetett szavak is. A peremszókincsbe tartozó szavak kevésbé fontosak, nem össznépi jellegűek, ide sorolhatók a szókészlet fiatal tagjai, a ritkán használt régi szavak, és amelyeknek alig van szócsaládjuk. 2) A szókészlet nyelvváltozatonkénti rétegződése szerint három nagy csoportot különítenek el. A nyelvváltozatok kategorizálására a legelfogadottabb, széles körben használt és oktatott a Kiss-féle (1995: 74) osztályozás, amely alapján a magyar nyelv mai nyelvváltozat-típusait az alábbi három nagy csoportba osztjuk: a) köznyelvi változatok (beszélt és írott köznyelv), b) társadalmi változatok (csoportnyelvek és szaknyelvek), c) területi változatok (nyelvjárások). Ennek megfelelően a szókészletet is három nagy részre oszthatjuk: köznyelvi szókészletre, szakszavakra, és tájszavakra. A köznyelvi szókészletet a köznyelvi szótárakban, a szakszavakat a szakszótárakban és terminológiai szótárakban, a tájszavakat pedig a tájszótárakban gyűjtik össze (erről részletesebben a 4. fejezetben). + 27°
