Page 24 [24]
OCR
2.3 SZÖVEGSZÓ, SZÓALAK, SZÓTÁRI SZÓ között vagy írásjelek között található. A magyar értelmező típusú szótárakban a szótári címszavak legtöbbször ilyen ortográfiai egységek. Ebben az értelemben szónak tekinthetők az alábbi szavak (valójában különböző szóalakok): pl. ház, házak, házat, vajaskifli. A szótári címszavak esetében a ragoktól megfosztott egytagú és többtagú - de egybeírt — összetett szavakat veszik fel címszavakként, pl. ház, vajaskifli. 2) Szemantikai szempontból lexikai szó (lexéma) minden olyan egytagú vagy több tagból álló nyelvi egység, melynek önálló jelentése van és jelentése nem vezethető le alkotóelemeinek a jelentéséből. Lexikai szó minden lexikalizálódott alakzat, függetlenül attól, hogy egyetlen szótövet tartalmaz-e, vagy többet. Lexéma lehet tehát egy tőszó, egy képzett szó, egy összetett szó, egy szószerkezet (frazeológiai egység, idióma) vagy mondat (lásd Kiefer 1998: 189). Kenesei (2000: 76—91) — mivel valójában jelentéstani egységről van szó - lexikai-szemantikai szö-nak nevezi a lexikai szót. Ebben az értelemben lexikai szónak tekinthetők pl. az alábbiak: fut, kétszínnyomtatás, kettős működésű kétfokozatú szivattyú, A hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát. Szende Tamás A jelentés alapvonalai című művében a szót úgy fogja fel, mint fogalmi kategóriák reprezentációját, és egy lexéma jelentését „elemi jelentes”-nek nevezi: „Azoknak a nyelvi jeleknek az állományáét, amelyek -— durván szólva — gyakorlati szótáraink önálló tételeiként, szócikkeiként jelennek meg" (Szende 1996: 43). Álláspontja szerint a szó fogalmának körülhatárolásakor mindig előrevetítjük a szó szemantikai vonatkozását is. Szende szerint a szó azért áll az érdeklődés középpontjában, mert , jelentésében homogén, és nagyon markáns hangtani-alaktani jellemzői vannak", továbbá , az összetett jelentésegységek felépítésének szerkezetében a szó tartópillér" (Szende 1996: 59). 2.3 SZÖVEGSZÓ, SZÓALAK, SZÓTÁRI SZÓ Ma már közismert, hogy a szó megnevezés legalább három különböző dolgot jelöl: szövegszót, szóalakot, szótári szót. Ebben az összefoglalóban Antal László (1959), Papp Ferenc (2006/1974), Zsemlyei János (2002) és Szirmai Mónika (2005) írásait veszem alapul. E szerzők egészen más oldalról közelítik meg a szó fogalmát, gyakran másképp is nevezik az egyes + 23°
