Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000013/0000

Lexikológiai és lexikográfiai ismeretek magyar (mint idegen nyelv) tanároknak

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Fóris Ágota
Cím (EN)
Lexicological and Lexicographic Foundation for Teachers of Hungarian (as a Foreign) Language
Tudományterület
Nyelvek és irodalom / Languages and Literature (13013), Nyelvészet / Linguistics (13024)
Sorozat
Károli könyvek. Jegyzet
Tudományos besorolás
egyetemi jegyzet
022_000013/0023
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 24 [24]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000013/0023

OCR

2.3 SZÖVEGSZÓ, SZÓALAK, SZÓTÁRI SZÓ között vagy írásjelek között található. A magyar értelmező típusú szótárakban a szótári címszavak legtöbbször ilyen ortográfiai egységek. Ebben az értelemben szónak tekinthetők az alábbi szavak (valójában különböző szóalakok): pl. ház, házak, házat, vajaskifli. A szótári címszavak esetében a ragoktól megfosztott egytagú és többtagú - de egybeírt — összetett szavakat veszik fel címszavakként, pl. ház, vajaskifli. 2) Szemantikai szempontból lexikai szó (lexéma) minden olyan egytagú vagy több tagból álló nyelvi egység, melynek önálló jelentése van és jelentése nem vezethető le alkotóelemeinek a jelentéséből. Lexikai szó minden lexikalizálódott alakzat, függetlenül attól, hogy egyetlen szótövet tartalmaz-e, vagy többet. Lexéma lehet tehát egy tőszó, egy képzett szó, egy összetett szó, egy szószerkezet (frazeológiai egység, idióma) vagy mondat (lásd Kiefer 1998: 189). Kenesei (2000: 76—91) — mivel valójában jelentéstani egységről van szó - lexikai-szemantikai szö-nak nevezi a lexikai szót. Ebben az értelemben lexikai szónak tekinthetők pl. az alábbiak: fut, kétszínnyomtatás, kettős működésű kétfokozatú szivattyú, A hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát. Szende Tamás A jelentés alapvonalai című művében a szót úgy fogja fel, mint fogalmi kategóriák reprezentációját, és egy lexéma jelentését „elemi jelentes”-nek nevezi: „Azoknak a nyelvi jeleknek az állományáét, amelyek -— durván szólva — gyakorlati szótáraink önálló tételeiként, szócikkeiként jelennek meg" (Szende 1996: 43). Álláspontja szerint a szó fogalmának körülhatárolásakor mindig előrevetítjük a szó szemantikai vonatkozását is. Szende szerint a szó azért áll az érdeklődés középpontjában, mert , jelentésében homogén, és nagyon markáns hangtani-alaktani jellemzői vannak", továbbá , az összetett jelentésegységek felépítésének szerkezetében a szó tartópillér" (Szende 1996: 59). 2.3 SZÖVEGSZÓ, SZÓALAK, SZÓTÁRI SZÓ Ma már közismert, hogy a szó megnevezés legalább három különböző dolgot jelöl: szövegszót, szóalakot, szótári szót. Ebben az összefoglalóban Antal László (1959), Papp Ferenc (2006/1974), Zsemlyei János (2002) és Szirmai Mónika (2005) írásait veszem alapul. E szerzők egészen más oldalról közelítik meg a szó fogalmát, gyakran másképp is nevezik az egyes + 23°

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1749 px
Kép magassága
2481 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
1.04 MB
Permalinkből jpg
022_000013/0023.jpg
Permalinkből OCR
022_000013/0023.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde