Oldal 23 [23]
OCR
2. A LEXIKOLÓGIA ALAPFOGALMAI Apreszjan (1971: 17), példaként hozza erre a főnevek kicsinyítő képzőjét, vagy a melléknevek fokozására szolgáló szuffixumokat. Pontos meghatározás híján a szó grammatikai formáinak meghatározására szolgáló kritériumok megállapítása is nehézségekbe ütközik, ezért végeredményben a szó grammatikai formáinak a megállapításához ismerni kell annak jelentését. A jelentés fogalma azonban nem elég pontosan meghatározott ahhoz, hogy azonosító kritériumként lehessen használni. Mindebből következik, hogy a szó általános, univerzális meghatározása nem lehet kielégítő. Emiatt számos nyelvész egy általa meghatározónak tartott szempontból határozza meg, hogy mi a szó, és ezt a szempontot tekinti a szó alapvető ismérvének. Az értelmezéshez leggyakrabban az alábbiakat veszik figyelembe: ,,1. a hangsúly egyedien egységes voltát (fonetikai ismérv), 2. a szónak a mondatra való potenciális visszavezethetőségét (szintaktikai ismérv), 3. a szó oszthatatlanságát vagy egységbe-formáltságát (morfológiai jellemző)" (Apreszjan 1971: 18). Apreszjan — végeredményben - terminológiai problémaként írja le a szófogalom problémáját, és — mint írja — , az alapvető nyelvészeti fogalmak pontatlansága egyenes és elkerülhetetlen következménye annak a ténynek, hogy végső soron szemantikai alapon határozták meg ezeket a fogalmakat", és hogy , az ún. "szemantikai kritérium tisztán intuitív, mivel a hagyományos nyelvészetben a jelentésnek nincs teljes, formális leírása" (Apreszjan 1971: 20—21). A szó fogalma a mai nyelvészeti szakirodalomban Ma már elfogadott tény, hogy a szó fogalma nem univerzális — különböző nyelvekben, illetve a nyelvészet különböző ágaiban mást és mást értenek a szó fogalmán; lényegében többféle értelme, értelmezése elfogadott. Kiefer Ferenc (1998) az Új magyar nyelvtan-ban és Kenesei István (2000) a Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia kötetében négyféle szómeghatározást ismertet részletesen (morfológiai, fonológiai, szintaktikai, lexikai szó), más szakirodalmakban az ortográfiai (helyesírási vagy tipográfiai) szó is megjelenik. A különféle szódefiníciók közül a lexikológia és lexikográfia területén a két legfontosabb az ortográfiai szó és a lexikai szó elkülönítése és meghatározása. 1) Ortográfiai értelemben (és a számítógépes nyelvészet szempontjából is) ortográfiai szó-nak tekinthető minden olyan nyelvi egység, amelyet egybe írunk (egyetlen szóként kezelünk), általában két szóköz + 29e
