Seite 220 [220]
OCR
Összefoglalás + 219 miseg első nemzedékét, vagyis egy nagyon szűk réteget érintett." Az emberi jogi, civil mozgalmak kulturális önkifejeződéssel való szoros összefüggésére mások is rámuttatak; Neményi Mária és Szalai Júlia a roma politika elmúlt évtizedeit bemutató könyvükben hangsúlyozták, hogy interjúalanyaik nagytöbbsége mind a kultúra felől érkezett a politikai pályára, számukra ugyanis , a roma kultúrában való elmélyedés és feloldódás a lojalitás záloga volt". Neményiék szerint tehát a kultúra volt az a terep, a közösségszervező feladatok kibontakozhattak és ahonnan a professzionalizálódás útján a zenekarvezetők, írók, festők átléphettek a politika terepére.?"" A rendszerváltással indult második szakasz, amely során a civil társadalmi szervezetek politikai szervezetekké válnak a Kóczé szerint a roma civil mozgalom esetében kinyúlt a 2000-es évek elejéig. Az emberi jogi küzdelmek évtizedeként értelmezhető időszak végére a roma politika máris marginalizálódni kezdett; szétzilálódásának egyik fő okát Kóczé éppen a Roma Parlament politikai ernyőszervezetként való felbomlásában látta. A harmadik szakasz két ismérve, a kiszolgáltatottak érdekeit hatékonyan érvényesíteni képes középosztály, illetve a társadalmi tőke különböző formáinak megléte a romák esetében Kóczé szerint gyakorlatilag láthatatlan, ebből következően a roma civil szerveződések nem tudtak tartós társadalmi mozgalmakat létrehozni." A fent leírt általános folyamatból több szempontra is ráismerhetünk a nyócker rendszerváltás után feltárt története kapcsán. A politikai megosztottság, a politikai-emberi jogi és társadalmi önkifejeződések összefonódása, illetve a dezintegráció és gyenge társadalmi bázissal bírás mind jelen voltak a posztszocialista városnegyed mikrotereiben. Az 1989 után megnyílt intézmények, kulturális helyszínek, csoportosulások lehetőséget teremthettek volna az önszerveződés és identitásépülés professzionálisabb és tartósabb módozataira, ám a strukturális hátrányok és hiányok következtében a nyócker köztes tér maradt, ahol a stigmák és marginalizáltság továbbélése ugyanolyan erősek maradtak, mint a lehetőség a megmutatkozásra és a kulturális azonosulás élménye. Bár a könyvben vizsgált időszak , hőskorszaka? inkább az Arató-féle második szakasszal esett egy időbe, a fejlődési ív és a gyors viszszaszorulás hasonló utat járt be, mint az egész magyarországi roma mozgalom. A társadalmi és kulturális integráció létrejöttének hiányában a nyócker roma önkifejezési és identifikációs törekvései a többségi társadalom hatalmi döntéseinek alárendelve csonkák maradtak. A civil társadalom gyengeségei mellett a városnegyed — mint az a történeti fejezetből is kiderül - rendre elmulasztotta azokat az urbanisztikai lehető586 Kôczé 2012: 299. 57 Neményi-Szalai: i.m. 33. 588 Köcze 2012: 303.
