Oldal 213 [213]
OCR
212 e Köztes terek nem létezik. Amikor az emberek egymástól félnek, akkor egy nagyon naiv elképzelés, hogy akkor most mi összefogjuk őket és közösséget formálunk." Erdősi Sándor a fenntarthatóság szempontját, illetve annak kérdésességét hangsúlyozta, miszerint, hiába ment végbe számos (fizikai) változás, a támogatás megszűnésével és a rehabilitációt végző szakemberek jelenléte, kontrollja nélkül a rehabilitált környezet könnyedén visszaeshet korábbi állapotába. »L...] Ezek az eredmények egy ilyen környezetben visszafordíthatóak, tehát pillanatok alatt leépülhetnek ezek. Tehát abban a pillanatban, ha a Kesztyűgyár bezár, ha a Mátyás tér nincs tovább őrizve, ha a felújítások megszűnnek, illetve, ha azok a lakossági csoportok, akik rajtunk és ellenünk, tehát a mi ellenünkre, de valójában a mi céljainkkal megegyezően dolgoznak azért, hogy a házukban az eredmények fennmaradjanak, illetve, hogy még többet tudjanak kicsikarni a programból, abban a pillanatban, hogy ezek megszűnnek, akkor ez összeomlik. Nyilván a műszaki fejlesztések lassabban amortizálódnak meg, mint a soft elemek eredményei." Bálint Mónika a Kesztyűgyár helyzetére visszautalva fogalmazta meg a projekt alapvető céljainak szem elől tévesztését, elmulasztását: »Maga ez a Kesztytigydr inkabb egy ilyen gyerekprogramokra épülő ifjúsági ház lett és nem annyira közösségi ház, tehát azt nem sikerült megvalósítani, hogy ez egy valódi közösségi helyszín legyen. Az összes olyan elem, ami arra próbált volna meg lépéseket tenni, hogy valódi civil részvétel legyen, vagy valódi közösség és annak valamilyen képviselete legyen a negyedben, az eléggé sikertelen volt.577 Anélkül, hogy a továbbiakban konkrét eredményeket, egyes alprojektek működését, sikerét vagy kudarcát részletesebben elemezném, feltűnő, hogy a szociális vagy participatív alapon elképzelt rehabilitáció, saját kigondolói és kivitelezői szerint is, legalábbis részben működésképtelennek, kivitelezhetetlennek tűnt. Csizmady Adriennék kutatási beszámolójában is hasonló, a vállalás lehetetlen mivoltára fókuszáló véleményeket idéztek, a Magdolna projektet sziszifuszi munkaként ábrázolva. Az egyik, egyébként sikeres alprojektben dolgozó kolléga úgy fogalmazott az eredményekről: , Öt év kemény munkájával jutottunk odáig, hogy a csíráját talán elültettük olyasmi55 Részlet a Sarkany Csillaval 2011. január 7-én felvett interjúból. 576 Részlet az Erdősi Sándorral 2010. december 20-án felvett interjúból. 57 Részlet a Balint Monikaval 2010. november 1-én felvett interjúból.
