Oldal 211 [211]
OCR
210 e Köztes terek alacsonyobb státuszú rétegek középosztályra cserélése helyett az eredeti lakosság középosztályosodjon. Ehhez biztosított volna a hely olyan alkalmakat és teret, ahol az etnikai, osztályszempontú és térbeli keveredés is megvalósulhat. A Kesztyűgyár egyenlő esély-teremtésére tett törekvései Nagy szerint valójában a középosztálybeli értékek elsajátítása lett volna."" A kutatásom során készített interjúkból viszont legtöbbször az derült ki, hogy bár folyamatos próbálkozások voltak a különböző társadalmi csoportok integrálására, ez gyakorlatilag sosem valósult meg; a romák általi látogatottság pedig furcsán megrekedt a kimondás-elhallgatás között. Bálint Mónika szerint ez a szegregálódási folyamat valójában önműködő volt: , Hát gyakorlatilag úgy működik, hogy nincs hangsúlyozva. [...1 Magukon a programokon adott a Kesztyűgyár közönsége, ahol a gyerekek 9996-a roma származású. Én magamtöl soha nem írtam le egy olyan mondatot sem, ami ezt kiemelné."" Sárkány Csilla pedig azt az ellentmondást világította meg, hogy bár a programok nagy része egyáltalán nem a roma lakosságot célozta, mégis, a gyakorlatban teljesen különvált, hogy mely eseményeken vettek részt romák és melyeken nem. 5 A programok nem a roma lakosságot szólítják meg, a programok olyanok, hogy ha ugyanezeket a programokat egy II., III. kerületi közösségi házban teszed oda, akkor ott baromi jó, fizetős programokká tudnának válni és örülnének az ottani anyukák. Itt abszolút nem a roma lakosságnak szóló programok vannak, bárki jöhet, csak az a tapasztalat, hogy csak a romák jönnek. Illetve vagy ilyen, vagy olyan. Tehát nagyon ritka a keveredés. A baba-mama programba pl. hiába járták körbe a roma anyukákat a szociális munkások, nem jöttek. Tehát az csak egy fehér asszonyoknak szóló program, a gyerekprogramokra meg csak roma gyerekek jönnek. A keveredés soha nem jön létre. A Kesztyűgyárban jelen levő roma lakosság, illetve az ezen a módon történő újra-elszigetelődésük kapcsán érdemes visszautalni az előző fejezetben felvetett társadalmi tőke fogalmára. A társadalmi tőke jelentőségéről és gyakorlati használhatóságáról írt tanulmányában Gerő Márton és munkatársai külön foglalkoztak a Magdolna programmal. Megemlítették, hogy bár a városnegyedben élő, nagyarányú roma lakosság körében fellelhető volt etnikai alapú társadalmi tőke, a rehabilitációs program ezt kifejezetten nem kívánta fejleszteni (szemben a szomszédsági, lakóközösségi, generációs kapcsolat7° Nagy Zsuzsa: i.m. 44. 571 Részlet a Balint Monikaval 2010. november 1-én felvett interjúból. >? Részlet a Sárkány Csillával 2011. január 7-én felvett interjúból.
