OCR
208 e Köztes terek akik ide bejárnak, tehát sikerült azt a lakosságot megnyerni, akiket szerettünk volna. Nem sikerült az integrációt létrehozni, de az egy tanulság, hogy nem is lehet. Ily módon nem vagyunk még ott, hogy meg lehessen csinálni." Érdemes kicsit részletesebben megvizsgálni azt, hogy mit jelenthetett az integráció hiánya, illetve, ezzel összefüggésben, hogyan jelent meg a Kesztyűgyár a nyócker mentális térképén, kiket fogadott be és kik számára maradt már elérhetetlen vagy, a másik oldalról nézve, , veszélyes", , nem kívánatos" hely? Annak megvizsgálása, hogy mennyire volt képes integrálni a Kesztyűgyár, illetve pontosan milyen közönséggel, milyen módon működött a kezdeti időszakban, azért is kiemelkedően fontos, mert rávilágít a hely identitásformáló erejére, vagyis arra, hogy mennyire válhatott a városnegyedben formálódó identitás egyik fontos helyszínévé. Először is, fontos felmérni azt, hogy hogyan lehetett földrajzilag definiálni azt a csoportot, amely a Kesztyűgyár meghatározó, állandó közönsége volt a vizsgált időszakban. Csőke Zita szociális munkás, aki a Kesztyűgyár megalakulásától fő szervezője és koordinátora volt az ott folyó programoknak, nagyon szűk térhatárokat észlelt. Mivel ő a Kesztyűgyár nyitása előtt egy közeli, de nem a Magdolna negyedben működő alapítványnál, a Nap Klubnál"§ is hasonló, ifjúsági és közösségépítő szociális munkát végzett, pontosan érzékelte a két, egymástól körülbelül 900 méterre található helyszín közötti átjárhatatlanságot. , Amit mi most érzékelünk, akármelyik oldalról nézem is a dolgot, az az, hogy igen, eléggé elszigetelt ez a hely. A Baross utca túloldalára átmenni, vagyis a Baross utca, meg a Körút túloldala, arról már nem is beszélve, az még egy sokkal nagyobb lépés, szóval ez tényleg egy mikrokörnyezetként működik. Mert nem igazán van átjárás. Mert ha találkozom olyan gyerekekkel, akik annak idején a Nap Klubba jártak és még most is ott laknak, megbotránkozva mondják, hogy ők ide a Mátyás térre, dehogy jönnek. És valóban, ha meg az itteni gyerekeknek és kamaszoknak mondom, hogy a Nap Klub, vagy valami ott, akkor értetlenül néznek rám és nem tudják, hogy hol van, pedig nagyon közel van. Három perc alatt lehet átmenni." A Kesztyűgyár közönsége tehát földrajzilag is nagyon korlátozott; a Baross utca, mint átléphetetlen választóvonal, például egy 2012-es szakdolgozathoz készült interjúban is felmerült. Itt a Kesztyűgyár egyik szociális munkása idézte fel, hogy amikor egy, a Baross utca túlfelén lakó (a dolgozat szerzője szerint egyébként roma) gyereket elhívott a Közösségi házba, az azt válaszol564 Részlet a Sárkány Csillával 2011. január 7-én felvett interjúból. 55 A Nap Klub Alapítvány 1992-től végez lakóterületi közösségfejlesztő tevékenységet, elsősorban a Nap utca, vagyis a mai Corvin negyed teriiletén. http://www.napklub.hu/. 566 Részlet a Csôke Zitäval 2011. január 10-én felvett interjúból.