OCR
206 e Köztes terek A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a tervezés és a megvalósítás szakaszában nem sikerült megvalósítani azokat a Gerő Mártonék tanulmányában is elsődleges fontosságúnak és általánosan alkalmazhatónak tekintett elveket, melyekkel a participatív rehabilitáció valóban közösség-alapúvá válhat. A társasházi, illetve lakónegyedi közösségek, a lakossági fórumok organikus használata és a rehabilitációs folyamatba való beépülése a Magdolna projekt esetében hiányosan valósult csak meg. A Kesztyűgyár Közösségi ház a Mátyás tér 15. szám alatti, évek óta üresen álló kesztyűgyár helyén jött létre, a funkcióváltás segítségével egy közösségfejlesztő, elsősorban kulturális és oktatási programokat magára vállaló komplexum formájában."" A ház eredeti célkitűzéseiben szerepelt, hogy a szomszédos Lakatos Menyhért Általános Iskolával szorosan együttműködjön, illetve, , oldja az iskola elszigeteltségét" és csökkentse az ott jelen lévő szegregációt. Ahogy Báder Iván fogalmazott: , Hát ennek az lett volna a lényege, hogy ideépítenek egy közösségi házat, a Kesztyűgyárat, az iskola mellé, és azt mondták, hogy az iskolát azért sem szabad bezárni, mert részese a Magdolna projektnek. De nem biztos, hogy működőképes is [..] A művelődési ház kínál programokat, ezt az iskola is megtehette volna jó vezetéssel, mondjuk a Kesztyűgyár, amit a Rév8, egy non-profit szervezet működtet, jobban tud pályázni bizonyos helyekre. Csak most az, hogy a szabadidő hasznosan legyen eltöltve, az nagyon fontos az ilyen területen felnövő gyerekeknek. Csak én azt veszem észre, hogy ez most már kevés. [...] Az iskolának kínálnak bizonyos programokat, csak az valamiért mindig elakad. Vagy nem adott rá pénzt a fenntartó, vagy politikai zűrök vannak, és akkor megáll az egész történet." Báder szerint tehát az ígért és tervbe vett összedolgozás nem volt egyértelműen sikeres, és ahogyan az a különféle véleményekből, illetve a CFCF alapítvány iskolai deszegregációs pere kapcsán is kiderült, a Lakatos Menyhért Iskola, ahogy erre korábban már utaltam, az azóta eltelt időben sem tudott kitörni stigmatizált státuszából, továbbra is a kerület legrosszabb megítélés alá tartozó oktatási intézménye maradt." Ahogyan arra az iskolával való, legalábbis tervezett együttműködés is utalt, a Kesztyűgyár egyik legfontosabb célcsoportját a kezdetektől a gyerekek, illetve a kamasz, fiatal felnőtt generáció jelentette. Bár a széleskörű programkínálat mindvégig tartalmazott 57 A Kesztyűgyár a Magdolna projekt , Közösségi létesítmény kialakítása alprogram"? keretében valósult meg. http://www.rev8.hu/program.php?id=26. 55 "Részlet a Báder Ivánnal 2009. január 26-án felvett interjúból. 59 Például a Sárkány Csillával készült interjúból idézve: , Az Erdélyi utcai iskola, ami most a leginkább szegregált iskola (...)”.